Hírek
Mészáros Lőrinc közpénzjellegétől megszabadított vagyonának minden egyes milliárdja felröhög valahol a messzi távolban
- Részletek
- Készült: 2019. február 03. vasárnap, 22:18
- Találatok: 2435
Soha nem értettem – és szerintem ez már aligha fog változni – miért van az, hogy egyes, a versenyszférában sikeres, szakmailag elismert, egzisztenciális értelemben nem az árokparton egyik-napról a másikra túlélni kényszerülő, jellemzően nem is Kósa Lajos szellemi színvonalán vegetáló, világot látott, külföldön tanult csúcsértelmiségiek életében miért érkezik el a pillanat, amikor beteges kényszert éreznek arra, hogy a NER kebelére boruljanak. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főfejese pontosan egy ilyen ember.
Gajdics: Egy ilyen energiaszegény, nyersanyagszegény országban mindenki számára evidencia, hogy a fejünkkel tudunk versenyképesek lenni. Mindenki tudásalapú társadalomról és gazdaságról beszél. (Tévedés, Gajdics elvtárs! A gazda munkaalapú társadalomról óbégat évek óta, miközben a tudás ellen küzd minden egyes kiköpött szotyolahéjjal. Legközelebb jobban oda kellene figyelni.)Szentesi-Zöldi: Jó volna, ha ez az innovatív tudás konkrét gyümölcsöket teremne és mondjuk a KKV-szektorban megjelenne, csak ugye köztudott tény, hogy ez a KKV-szektor nálunk nem annyira hatékony, mint mondjuk Nyugat-Európában. És itt a kérdés ehhez kapcsolódik, hogy a magyar gazdaság sajátos szerkezete miatt, tudniillik hogy a rendszerváltozás óta a multik kivételezett helyzetben vannak és nagyon komoly állami támogatásokhoz jutnak. A kérdés az, hogy a fejlesztések, a kutatásfejlesztések a multiknál landolnak, aminek az állam az elindítója, vagy pedig a KKV-szektorba is sikerül egy kis pénzt pumpálni. (Tévedés, Szentesi-Zöldi elvtárs! A gazda félkézzel regulázta meg a multikat, tanította móresre őket és természetesen a magyar vállakozókat támogatja a multik ellenében. Legközelebb jobban oda kellene figyelni.)
A világ abban is megváltozott, hogy alapvetően egy adott közösség – most legyen ez Magyarország vagy az Európai Unió – kutatási verenyképességét máshogy kell értelmezni. Ha Amerika, Kína elhúz mellettünk, és ez történik ebben a pillanatban, akkor nekünk erre valahogy reagálni kell. (…) Az ezzel szembeni tiltakozás, hogy adjátok ide a pénzt, majd én eldöntöm, hogy mit akarok kutatni, mert az az én autonómiám, az én tudományos szabadságom, hát aki meg finanszírozza, az meg úgy gondolja, hogy nem akarja megmondani senki, hogy mit kutassál, de hogy milyen területen, ami egyébként a közösségi versenyképességet biztosítja (…), az meg egy legitim igény. Ezt csinálja az Európai Unió is.Jön valaki, aki azt mondta, hogy lehet ezt jobban működtetni, és ez ellen van egy tiltakozás. (…) Nem olyan módon akarjuk finanszírozni a működést, hogy adunk pénzt, és az MTA majd eldönti, hogy mire akarja azt költeni, hanem a teljesítménnyel összekötött finanszírozás mellett döntöttünk.Itt megint a változással való viszony az, ami problémát okoz: eddig így volt, miért nem jó ez így? (…) Az egész vita úgy kezdődött, hogy a magyar közösség nem jól finanszírozza a magyar tudományos kutatási tevékenységet. Körülbelül annyit költünk most kutatás finanszírozásra, mint 2003-ban költöttünk. Ez nem egy jó szám.Glatz Ferenc akadémiai elnökként és Pálinkás József akadémiai elnökként mindketten profi politikusok voltak. (…) A két elnök regnálása alatt az akadémia semmilyen, de semmilyen politikai szerepbe nem keveredett bele. Mert ők pontosan tudták, hogy az akadémiának nem dolga, hogy az aktuálpolitikában részt vegyen. (…) Az akadémia valami miatt politizál, tehát olyan ügyekben nyilvánít véleményt, ami politikai. (…) Ha megnézzük, hogy mi történik az akadémián most, akkor az engem nagyon emlékeztet egyéb más ügyekre, például a CEU-val kapcsolatos hasonló dolgokra. Nem dolga az akadémiának és nagyon óvnám magunkat, akadémikusokat, meg az akadémiát attól, hogy ezt tovább folytassuk.
Birtokunkba jutott annak a beszélgetésnek az összefoglalója, amiben a miniszter részletesen elmondja egy akadémikus kollégájának, hogyan végzik ki az MTA kutatóintézeteit. - Csaknem egyórás beszélgetésben magyarázta el – fenyegetésekkel kísérve – az MTA intézethálózatával kapcsolatos terveit Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, amiből néhány részlet már kiszivárgott, de most itt a teljes, nem is leplezetten cinikus terv. A hvg.hu birtokába került ugyanis az a dokumentum, amelyben a beszélgetésről tájékoztatják az MTA tagjait, illetve az intézetek munkatársait. Az átirat szerint Palkovics két forgatókönyvet vázolt fel a beszélgetésben …
A Lendület-program csoportvezetői azt írják: aggodalommal és megdöbbenéssel figyelik az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépéseit. - Nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz az MTA Lendület-programjának csoportvezetői. A 91 aláíró arra kéri a miniszterelnököt, szólítsa fel Palkovics Lászlót, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető változásokat az MTA vezetésével együttműködésben folytassa. A kutatók levele szerint a jelenlegi helyzet ugyanis olyan bizonytalanságot teremt, amely egyre többjüket kényszeríti annak megfontolására, hogy az országot hátrahagyva munkájukat máshol folytassák.
A műsorvezető Rónai Egon.
Múlt hétvégén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt a miniszternél. A megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját telefonon felhívta, majd információink szerint hosszasan ecsetelte neki, hogy mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett, aki továbbította az üzenetet az akadémiának. - Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.
Az MTA Akadémiai Dolgozók Fóruma ma tartotta második fórumát, amelyet a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Matematikai Kutatóintézet Közalkalmazotti Tanácsa hívott össze. A rendezvényen több mint 400 kutató vett részt, és elfogadtak egy nyilatkozatot arról, hogy nem kívánnak részt venni a Magyar Tudományos Akadémia számára előírt pályázati kiírásokon. A fórum résztvevői alkalmatlannak és méltatlannak tartják az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előírt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján megjelent témakiírásokat a tudományos kutatások és az alapellátás finanszírozására. A több mint 400 dolgozó közül csak egy nem támogatta a nyilatkozatot, tartózkodó szavazat nem volt.
Az ATV Start vendége Stefano Bottoni tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet.
A műsorvezető Krug Emília.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. - Február 4-én hétfőn rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Humán Tudományok Kutató Házában a magát Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) nevező tömörülés. Az MTA kutatóhálózatának mintegy 5 ezer dolgozójából jelenleg közel 3 ezer kutatót, tudományos és adminisztratív munkatársat képviselő „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett.
Január 31-én jelentek meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján azok a pályázati felhívások, amelyekre a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek pályázniuk kell. A felhívást január utolsó napján még úgy tették közzé, hogy a témakiírásokra nem csak az akadémiai intézetek, hanem egyházi és állami felsőoktatási intézmények, egyéb állami kutatóintézetek, illetve alapítványok is jelentkezhetnek. Egy nappal később, pénteken törölték az alapítványokat a felhívásból. A kutatóközpontoknak egy hónapjuk van, hogy benyújtsák a pályázatokat témakörökre, amelyekből a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell.
Kapcsolódó cikkeink:
Ónody-Molnár Dóra: A takarító / Készült: 2019.01.26
Egy időben Victor, a takarító jutott eszembe Palkovics Lászlóról. Aki látta a Nikita című filmet, tudja, mi volt a feladata a Jean Reno által játszott fickónak. Ő tüntette el azokat a nyomokat, amelyeket a bérgyilkosok hagytak maguk után. És bőven volt mit eltüntetnie. A 2011-es Széll Kálmán-terv drasztikus megszorításainak egyik áldozata a felsőoktatás volt. Az ágazat akkor olyan sebeket kapott, amelyeket azóta sem hevert ki. A válságos állapotot a 2011–12-es diáktüntetések tették a szélesebb nyilvánosság számára is érzékelhetővé. A legfőbb elkövetőt a lebukás fenyegette, esetünkben az, hogy kiderül, az ellenzéki évek alatt végig a megszorításokat szapuló Orbán Viktor kormányon maga is megszorítást hajt végre. Ilyenkor jön jól a takarító.