Hírek
Fábián András: Magyar diplomácia nem volt, hanem nincs
- Részletek
- Készült: 2018. november 20. kedd, 17:06
- Találatok: 1888
Mostanában az osztrák sajtómunkások érthetetlen éllel arról futtatják az eszmét, hogy ki lehet az a magyar diplomata,aki az amúgy lakhatatlan Bécs (csak azt a Lázár Jánost, csak azt tudnám feledni) kihalt utcáit rója, egy Aston Martin bőr kormánykerekét két ujjal pörgetve.
Képet is közölnek a nem mindennapi autóról, ami még a császárokat is látott Bécsben sem tűnik másként, mint cifra urizálásnak. Pedig ott azért volt hagyománya a fényűzésnek, míg no-go zónává nem változott e hajdan mesés város. Különösen felkeltette a figyelmet ez a mi magyar diplomatánk, miután az efféle luxusjárgányok eddig csak Közel-keleti olajhercegekhez köthetőek. Igaz, azok leginkább aranyból készültek, a hercegek gyerekeié meg minimum aranyozva vannak.
Nyilván senki rá se bojszintott volna erre az egész Aston Martin ügyre, ha kiderül, hogy ez egy brit diplomata járgánya, akit úgy hívnak, hogy Bond. James Bond. Pontosan tudjuk azonban, hogy a hanyatló nyugat nem hagy ki egyetlen kínálkozó alkalmat sem, ha édes hazánkat, a világ lendkerekét, a szabadság viszonyítási pontját, ezt a mi felülmúlhatatlanul gyorsan fejlődő Magyarországunkat támadhatja. Meg is teszi, amikor csak teheti. Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy irigyeink támadásainak vagyunk most is alanyai és elszenvedői.
Vannak emlékképeim hajdani diplomáciai szolgálati éveimből, és meg kell mondanom, az én időmben azért még nagykövet urunk sem engedhetett meg magának efféle csodamasinát. Nagy szüksége nem is volt rá, persze, hiszen hozta-vitte őt az állami Mercedes állami sofőrrel. Micsoda idejétmúlt, léha dekadencia! Magángépjárműre legfeljebb őexcellenciája, a nagykövet asszony számára kellett költeni. Változnak persze és szerencsére az idők. Ahogy Magyarország ütemesen erősödik, kezdi beérni a világ legfejlettebb országait, mi több, lassan, itt-ott, meg is előzi azokat. A külszolgálatra kényszerült magyaroknak minden esetre már láthatóan biztosítani tudja az ország azt a színvonalat, ami az ő életnívójukon és köreikben elvárható. Esetünkben azt még kissé meg is haladja, már ha a brit kollégákat nem vonjuk be ebbe a körbe.
Ne irigyeljük mi azért a magyar diplomatákat. Jól megy ugyan (talán) nekik, de nem könnyű az életük. Egyrészt egy jelentős részük ma már nem a szakmai szamárlétra megmászása után került, ahova került. Futsal termekben edzett, kisportolt atlétákként ugyan nyilván kiválóan futnak majd, amikor futni kell, az ész azonban, lássuk be, nem azok osztályrésze, akik ördögien kezelik a labdát. (Kabát Petin például én mindig hallatlanul elcsodálkozom.) Ma már a nyelvtudás sem olyan követelmény, ami nélkül egy minden egyéb tekintetben kiemelkedő képességű főkonzul ne tudná ellátni a feladatát. Mondjuk, a Milanói Scala díszpáholyát remekül be lehet mutatni miniszterelnök urunknak és bájos feleségének. Persze kellő felkészülés után. A Photoshop kiváló eszközrendszere segítségével. Igaz, Jenő?
Különben is! Miért támasztanánk mi túlzott igényeket a beosztottakkal szemben, amikor az államtitkárok, helyettes államtitkárok, sőt maga a barokkos túlzással miniszternek nevezett illető is – finoman fogalmazva – olyan, amilyen… Akivel lehetett azzal mi már összevesztünk, mint bolond bojtár a falusi kocsmában. Azt hihetnők, hogy egy olyan fiatalember, aki tojások közt nevelkedett (aki nem tudná, apuci a Szijjártó-tojás), az majd a diplomáciai tojáshéjakon is óvatosan és megfontoltan pipiskedik, ahogyan az már egy ilyen magas polcon illendő és szokás. Hát nem. Szijjártó, durr, a kirakat!
Szóval, mondom, meg vagyunk mi áldva vagy verve ezekkel a magyar diplomatákkal. Valahogy soha nincs az úgy jól, ahogy ők azt jónak gondolják. Nyilván a nemzetközi környezetben van a hiba. Mindenki más hülye, ugye, csak mi vagyunk valami haszongépjármű. Igen, igen. Jó is, hogy eszembe jut. Tulajdonképpen mindig a gépjárművekkel van a baj. Egy héten belül immáron másodszor (meg persze amiről még nem is tudunk).
Kezdődött először is ezzel a Gruevszkivel. Őt is a magyar diplomaták szállították ide a vesztőhelyről, akarom mondani a börtön kapujából (Istenem, mindig ez a börtön, ez a fenyegetett élethelyzet). Ráadásul diplomáciai rendszámú autón. Magyar diplomáciai rendszámú autón. Azért kevés ennél nagyobb blamázs van egy ország számára. Különösen, ha a térfigyelő kamerák mai modern világában ezt hitelt érdemlő módon dokumentálni is tudják. Mi több – meg is teszik. Ami meg még sokkal több – nyilvánosságra is hozzák. Az akcióban résztvevő diplomaták nevével és beosztásával egyetemben. Most akkor mondhatjuk, hogy Magyarország ebben is jobban teljesít! A miniszterelnök nem hagyja szoaréban az ő barátait, kövessenek el akármekkora disznóságot is.
Tulajdonképpen persze az ügynek még nincsen vége, hiszen Szaúd-Arábia koronahercege, ez a Mohammed bin Salman, aki Jamal Khashoggi meggyilkolását jóváhagyta, szóval ő is megtalálta a felelősöket és gyorsan halálra is ítéltette őket. Még mielőtt kinyithatnák a szájukat. Persze, mi azért tudjuk, amit tudunk, véreskezű herceg. Minden esetre nem lennék nyugodt a magyar diplomaták helyében, és elkezdeném tervezni a menekülési útvonalat, bétervvel. Hát hogy lehet ennyire amatőr módon megszervezni egy ilyen akciót?! Úgy fest, hogy már a titkosszolgálatainknál is a futsal-tudás lett az elsődleges kiválasztási szempont. Nem tudom azonban nem észre venni a hasonlóságot, bűncselekmény a diplomáciai testület mentességeit kihasználva. Igaz, hogy Gruevszkit nem nyírták ki. Még.
Ami meg azt a bécsi Aston Martint illeti. Nem muszáj ennek olyan nagy feneket keríteni. Nem is kell olyan nagyon messzire mennünk, hiszen az amerikai-magyar filmcézár egyszerűségéről és bájos naivitásáról (ez nem a buta szinonimája, azt hiszem), továbbá fenék-szelfijéről ismert hitvese is kapott egy ilyet az ő macipapájától. Azt persze fel sem merem tételezni, hogy a bécsi magyar külképviselet bármilyen külső sugalmazásra hajlandó lett volna a hölgy vagy bármelyik másik magyar nobilitás Aston Martinjára diplomáciai rendszámért folyamodni a gyorsabb és könnyebb mobilitás végett. Nem. Ezt én teljességgel elképzelhetetlennek tartom. Különösen a mai hazai körülmények ismeretében.
www.atv.hu
Szijjártóék azonnal elbocsátották a méregdrága Aston Martinnal közlekedő volt bécsi nagykövetet / 2018.11.20.Egy Aston Martint használ Bécsben a magyar nagykövetség egyik diplomatája - számolt be egy osztrák bulvárlap. A méregdrága ezüstszínű sportkocsit a Ringstrassén fotózta le az OE24 egyik olvasója. Az újonnan 250 ezer euróba kerülő - átszámítva 80 millió forintos - Aston Martin Vanquish rendszáma alapján a bulvárlap azt írta: az a bécsi magyar nagykövetség egyik dolgozójáé lehet. A cikkben, melyet a Magyar Hang vett észre, megjegyezték, hogy hasonlóval az OPEC, az olajexportáló államokat tömörítő nemzetközi szervezet diplomatái járnak.
168ora.hu
A külügy az első adandó alkalommal megsemmisítette azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítékok lehettek volna Kiss Szilárd vízumgyára ügyében / 2018.11.20.A selejtezésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatályos iratkezelési szabályzata alapján került sor. - Ezzel ismerte el Magyar Levente külügyi parlamenti államtitkár, hogy Szijjártó Péter tárcája a Martonyi János idején még külügyi megbízással rendelkező Kiss Szilárd ügyében megsemmisítette azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a magyar nyomozó hatóságok eljárhattak volna a moszkvai vízumgyáros hírében álló Kiss ügyében.