Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát
- Részletek
-
Készült: 2018. november 10. szombat, 22:03
-
Találatok: 1515
Melyik magyar egyetemek tudják a legjobban kivenni a részüket az Európai Unió tudományos és innovációs projektjeiből? Erre az EU H2020-as támogatási adatainak elemzéséből derítünk fényt, a magyarországi kötődésű programok alaposabb vizsgálatával (ezeket a nyílt hozzáférésű adatokat bárki letöltheti). Az elemzésből kiderül, hogy a CEU a nemzetközi színtéren messze a legeredményesebb a magyar egyetemek közül.
Azt már bemutattuk, hogy a nyugati országokhoz képest viszonylag kevés kutatási pénz áramlik az unió keleti felére, illetve hogy a régi és a 2004 után csatlakozó tagállamok közötti törésvonal megmutatkozik a H2020 (Horizon 2020) projektek nyomán kibontakozott együttműködési kapcsolathálózatokon is. Röviden kitértünk arra is, hogy a magyarországi vezetésű projektek jelentős része piaci cégekhez, illetve a tudományos életen belül a Magyar Tudományos Akadémiához és a Közép-európai Egyetemhez (CEU) köthető.
g7.hu - kapcsolódó cikk
Két külön világ a kelet- és a nyugat-európai országok tudományos élete / 2018.11.02.
Az európai kutatási együttműködéseket nézve továbbra is jól látszik a kelet- és nyugat-európai országok között törésvonal.
2018 szeptemberéig összesen 205,8 millió euró (Ez az érték valamivel magasabb, mint amivel az előző cikkben számoltunk, annak írásakor ugyanis a projektek összértékét vettük figyelembe és projektvezető nemzetisége alapján rendeltük az egyes kutatásokat egy-egy országhoz.), azaz
körülbelül 66 milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra, méghozzá 571 darab H2020-as program keretében.
Ennek a pénznek közel a negyede, mintegy 15 milliárd forint (Egészen pontosan 46.601.300 euró, ami a fentebbi összeg 22,6 százaléka.) került egyetemekhez, aminek pedig majdnem az egyharmadát a CEU kapta. A Közép-európai Egyetem így a magyar felsőoktatási intézmények közül a legtöbb H2020-as forráshoz jutott. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a következő helyezettek a BME, majd az ELTE, amelyek jelentősen kevesebb uniós kutatási pénzt nyertek, majd tőlük is jócskán lemaradva következnek a vidéki és a kisebb budapesti intézmények.
Az egyetemek nagyságához képest, amit most az oktatók száma (Ezt a FIR-STAT 2017/18 őszi tanévére vonatkozó adatai alapján vizsgáltuk, az összes foglalkoztatott oktató számát nézve.) alapján határozunk meg, még szemléletesebb ez az adat. A CEU így nézve még jobban kiemelkedik a többi egyetem közül, itt közel tízszer akkora pénz jut egy oktatóra, mint az ismét második helyezett műszaki egyetemen. A többi intézmény sorrendjében is felfedezhető némi változás, például az ELTE hátrébb, a Corvinus pedig előrébb lépett.
Az adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a magyar egyetemek között páratlanul intenzív kutatómunka folyik a CEU-n, legalábbis a H2020 pályázatokon behozott pénzek alapján. A Közép-európai Egyetemet követő mezőnyből pedig a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem emelhető ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Ki blöfföl? – Orbán Viktor vs. CEU / Készült: 2018.11.02
Az Európai Bíróság és nyomában az Alkotmánybíróság is el fogja kaszálni a lex CEU-t – ennek tudatában az Orbán-kormány nem tesz semmit azért, hogy az egyetemmel megállapodást írjon alá. Orbán Viktor arra játszik, hogy hatályon kívül helyezik a jogszabályt, így nemcsak európai partnerei, de a Trump-adminisztráció elől is kimenekülhet saját politikai blöffjéből. Csakhogy – és nyilván ez a cél – a CEU addigra távozik Budapestről.
A CEU-val újabb darabka jövőt dobtunk ki / Készült: 2018.10.27
A CEU bejelentette, hogy a 2019-20-as tanévtől összes amerikai diplomát adó képzését áthelyezi Bécsbe. Akik már megkezdték tanulmányaikat – mint én – még befejezhetik itt, aztán nem lesz több budapesti évfolyam. Vesztettünk.
