Hírek
Ille István: Orbán sokkos állapotban volt
- Részletek
- Készült: 2017. június 25. vasárnap, 00:37
- Találatok: 2005
Ez, mondjuk, nekünk, orbanisztáni polgároknak annyira nem új, de, hogy be is vallja, az igen. Ám mitől is? Idoljának, Trump elnöknek a kijelentésétől, mi szerint az USA kilép a párizsi klímaegyezményből. Mert hát, ott van az a sok szénbánya, meg munkanélküli szénbányász, hát gondolni kell rájuk is. Amúgy sincs klímaváltozás, de, ha van is, ki nem szarja le?
Akkor nézzük a Kárpát-medence nr. 1 klímavédőjét, miként is viszonyul a megújuló energiatermeléshez, ami földrajzi sajátosságainkat illetően leginkább napenergiából és szélenergiából áll.
A hazai megújuló energia termelésnek mindössze 0,5%-a a napenergia. Érthető, mert ahogy ezt egy rendkívül okos kormányzati ember mondta, éjjel nem süt a nap. A teljes megújuló energiatermelés pedig az összes termelt energiának csak 9,5%-a. Akadna még az arányokon javítani való, de mégis, mit tesz a kormányzat – gondolom, a sokkolt miniszterelnök jóváhagyásával?
A napelemes rendszerek után un. teljesítménydíjat – leánynevén különadót – kell fizetni. Node, mindehhez a kormánynak természetesen nincs semmi köze, mivel a díj kiszabása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kompetenciája. Mindjárt más, nyilván semmi érintettsége nincs a kormánynak, ráadásul a Hivatal nevében nincs olyan, hogy Nemzeti. Ezzel egyidejűleg az is kiderült, hogy a Nemzeti (na, itt már autentikus a név) Fejlesztési Minisztérium se illetékes a napelem rendszerek megadóztatásában, a NAV meg pláne nem. De akkor ki? Mert az adórendeletet valakik meghozták, ami azért önmagában is szégyen. Talán ezért nem vállalja senki a szerzőséget?
Ott van a másik forrás, a szél, ami, mint ugyanettől a kormányzati okostojástól tudjuk, eléggé el nem ítélhető módon nem fúj mindig. De, amikor fúj, gyakorlatilag akkor is lehetetlen szélerőmű általi befogása – a kertvégi budi mellett felállított szélkerék nem számít annak – mivel „…beépítésre szánt területen és annak határától számított 12 000 méteren belül szélerőmű nem helyezhető el”. Ennek értelmében – és az ELTE Földrajztudományi Központja geoinformatikai térképe szerint – Magyarország TELJES területén lehetetlen akár csak egyetlen szélerőművet is telepíteni. Ha jól sejtem, a Mosonmagyaróvártól Hegyeshalomig régebben telepített szélerőművek – vagy több tucatnyi – ezek szerint engedély nélkül állítódtak fel, és a bontási határozatot tán már ki is adták rájuk.
De ne tessék aggódni, ha a botor lélek termőföldön kívánná telepíteni, akkor az illetékes nemiszervektől olyan igazolással kell rendelkeznie, mi szerint a termőterületet min. 3 éve már kivonták a termelés alól. Nehogy már jól érezze magát a beruházó!
Vegyük még mindehhez a Magyar Honvédség által üzemeltetett radarok követelményrendszerét, mi szerint a radarállomásoktól számított 40 (!) km-en, valamint a katonai repterek közelében 15 km-en belül szélerőmű telepítés tilos! Ezzel, ha még maradt volna némi rés, az is betömve. Ez az egész annak fényében is marhaságnak tekinthető, hogy amúgy is max. 100 m-ig magasodhat ki a szélerőmű tornya (speciálisan magyar rendelet alapján) – ez a radarszint, ez alá már nem lát a radar – de az a hülye szél, minél magasabban fúj, annál erősebb, így csak korszerűtlen, elavult technológiájú, max. 2 MW teljesítményű turbinákkal fejelhetők meg… Amúgy a jugoszláv háború idején, a Duna felett, radarszint alatt egészen Dunaújvárosig settenkedett fel egy szerb vadászbombázó, a nélkül, hogy a honi elfogók riasztást kaptak volna. Akkor most miről beszélünk?
Tehát napenergia megadóztatva, szélenergia ellehetetlenítve, mi marad? Fosszilis energia – szénbányáink nuku, a Mátrai Hőerőmű szar lignitre épült, Algyő hozama satnya – alig, nade, ott van Paks 2, aminek jövőbeni piacra termelt energiáját jól megvédjük a mai tiltásokkal!
Megértem, hogy Orbán sokkolva van. A helyében én is az lennék.
Ille István
Cikk: http://huppa.hu/ille-istvan-orban-sokkos-allapotban-volt/
A Paks II. projekt reális gazdasági értelmezéséhez íme egy újabb adalék: a Roszatom leányvállalata Dél-Oroszországban szélerőműparkokat épít a Gazprom bankjától felvett kölcsönből. - A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern egyik leányvállalata Dél-Oroszországban létrehozandó szélerőműparkok építésére vett fel jelentős kölcsönt a Gazprom gázipari cég bankjától, a Gazprombanktól. A VetroOGK a 63,1 milliárd rubelt (mintegy 293 milliárd forint) kölcsönt 10 évre vette fel a Gazprombanktól. A tartozást a szélerőművek által termelt energia eladásából fizetik vissza.
Miközben idehaza a kormánypolitikai akaratnak megfelelően, energetikai értelemben "alig süt a nap" és "nem fúj a szél", a britek néhány év alatt eljutottak a rekordokig. Május 26. egy szimplán szép, késő tavaszi napnak tűnt az Egyesült Királyságban - írja a Cleantechnica, gyorsan hozzátéve, hogy ez a langymeleg angol napsütés is elég volt arra, hogy megdőljön a szigetországban a napenergia rekord. Már másodszor ebben a hónapban.
Igazi forradalom jöhet: milliméternél vékonyabb rétegre nyomtatják a napelemet. - Az ausztrál Newcastle-i Egyetem fejlesztőcsapatát vezető Paul Dastoor professzor a Mashable-nek úgy magyarázta a különbséget, hogy miközben a hagyományos napelemek nagy, nehéz, üvegtáblák közé zárt, így aztán vastag paneleket jelentenek, az ő megoldásukkal egy 0,1 milliméternél (!) is vékonyabb műanyag filmrétegre “nyomtatják” a Nap energiáját felvevő paneleket. Így aztán a felhelyezés is jóval egyszerűbb.
A Torontói Egyetem áttörésének köszönhetően olyan olcsó és egyszerű lesz a napelem előállítása, mint az újságpapír-nyomtatás. - Eljárásuk lényege, hogy a napelemek alapanyagát adó perovszkit-elemeket folyékonnyá teszik, amelyet bármely anyagra, így üvegre vagy műanyagra is rá lehet nyomtatni. A technológia nem igényel semmilyen speciális szerkezetet, azt egy hagyományos tintasugaras nyomtatóval el lehet végezni, ami ma már rengeteg hazai háztartásban is megtalálható. Ezzel a napelemek előállítása olyan egyszerűvé és olcsóvá válhat, mint az újságpapíré.
Kapcsolódó cikkeink:
A Napot is megtartanák maguknak – sztori az Orbán-kormány természetéről / Készült: 2016.08.08
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
Áttörés várható az ingyen áram frontján / Készült: 2015.06.06
A hatvanas évek végének amerikai Apollo űrprogramjával összemérhető óriási projektet kezdeményeztek tudósok a zöldenergia terjedésének felgyorsítása érdekében. Ahogy az akkori erőfeszítés elvezetett az ember Holdra szállásához, a mostani megelőzheti a klímakatasztrófát.