Hírek
Kamunépszavazás nyolcmilliárdból
- Részletek
- Készült: 2016. július 07. csütörtök, 03:29
- Találatok: 1617
"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Október 2-án erről a kérdésről már biztosan szavazhatnak a magyar állampolgárok, miután Áder János köztársasági elnök a folyamatban lévő jogorvoslati eljárások és súlyos alkotmányossági, illetve nemzetközi jogi aggályok ellenére kiírta a kvótareferendumot. A kérdés alaptörvény-ellenes, nehezen értelmezhető, s valódi jogi relevanciával még akkor sem bírna, ha valamiféle csoda folytán eredményes lenne a referendum - állítja a választási szakértő.
Ez a népszavazás alaptörvény-ellenes - mondta lapunknak Tóth Zoltán azt követően, hogy október 2-ra írta ki a referendumot a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök. A választási szakértő maga is jogosnak tartotta, hogy már önmagában a referendum alkotmányellenessége folytán is meg kell fontolni, részvételre buzdítsuk-e az állampolgárokat, jelen esetben pedig több aggály miatt felmerülhet, hogy az igennel szavazást, vagy a bojkottot ajánlja-e egy hozzáértő. Tóth összességében azt támogatja, hogy menjenek el a választók és - a kormány kérése ellenében - voksoljanak az igenre, éppen azért, mert már a kérdésből, a vonatkozó jogszabályokból, s a mai kormány hatalomtechnikai módszereiből sem következik jobb megoldás a faramuci helyzetre. Ettől függetlenül Tóth azt valószínűsíti, hogy a referendum nem lesz sem eredményes, sem érvényes.
"Ez egy manipulatív csiki-csuki játék. Nemcsak, hogy érthetetlen, s értelmezhetetlen a népszavazási kérdés megfogalmazása, ami már magában is biztosan nagy arányú érvénytelen szavazatot eredményez majd, de az ügy politikai súlya, s a kormányzati kommunikációs kampány miatt is nehéz hiteles tájékoztatást adni a választópolgároknak arról, tulajdonképpen miről döntenek" - fogalmazott, hozzátéve: érdemben a semmiről szól a referendum.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" E kérdés értelmezhetetlenségén Tóth nem csupán arra érti, hogy az Európai Unióban jelenleg nem létezik egyetlen, a menekültstátuszt kérelmezők elosztását és "kényszerbetelepítését" kötelezővé tevő kvóta, magyarán egy nem létező jogintézményről szavazunk. A választási szakértő ennél sokkal súlyosabb problémát is lát. A kormányfő februári indoklása szerint ugyanis "a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet". Csakhogy éppen emiatt alaptörvény-ellenes ez a kérdés, hiszen az alkotmány kiköti: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet referendumot kiírni. "Ez nem az, mert az Európai Unió döntéshozatalában való részvétel a mindenkori magyar kormány feladat- és hatáskörei közé tartozik, nem a parlamentébe" - hívta fel a figyelmet, emlékeztetve: Orbán Viktor ma is tagja az Európai Tanácsnak, ahol minden uniós döntés végső soron eldől, vagy épp elbukik. Miután a referendum elve az, hogy a választott képviselőktől, az Országgyűléstől elvonjon valamiféle döntési kompetenciát egy adott kérdésben, ez a kérdés semmiképpen sem lehet alkotmányos.
Ráadásul a kérdésből nem következik sem jogalkotási, sem egyéb parlamenti döntés kényszere, hiszen az uniós döntéshozatali eljárásban a nemzeti parlament csak a kormányt követően venne részt, ha egyáltalán.
De Tóth szerint e referendum - s kiírásának - alaptörvény-ellenessége abban is tetten érhető, hogy a kabinet éppenséggel nem a népre bízza a döntést maga helyett, hanem elvileg a parlamentet kéri fel "ellenállásra". Ráadásul Tóth nem számít arra, hogy a referendum eredményes és érvényes lesz, mert az érvényességhez legalább 4 millió választópolgárnak kellene szavaznia, és közülük legalább 2 milliónak egy irányban. "Csakhogy Orbán Viktor és kormánya már nem tudja növelni az aktivitását, ez a kampány hónapok óta a tetőfokán pörög, aki akart, már csatlakozott hozzájuk" - fogalmazott Tóth, hozzátéve ugyanakkor, hogy a demokratikus ellenzéki oldal esetleges megosztottsága - hogy a bojkottért vagy az igennel szavazásért kampányolnak majd - komoly gondokat okozhat még. Mindent összevetve ugyanakkor minimális az esélye annak, hogy a referendum "sikerrel jár", noha ez Tóth szerint nem is cél és nem is fontos az Orbán-kormány számára.
A szakértő az eddigi kommunikációból arra következtet: "bármilyen arányban zárul majd, akár érvénytelenül és eredménytelenül a kvótareferendum, a Fidesz és a kormányfő Brüsszelben erre fog hivatkozni. Nem hiteles számadatokat és beszámolót fog adni az Európai Unió bármely testülete előtt, hanem a nép döntésére hivatkozva fogja hangoztatni azt, amit eddig is. Éppen ezért egyértelmű: bármit döntsön a nép október 2-án - amikorra egyébként illene a földügyi népszavazást is kiírni - azt az Orbán-kormány egyáltalán nem kívánja figyelembe venni, csak az uniós tagságot szeretné megkérdőjelezni".
A magyar polgárok mondhatnak véleményt az Európai Unióban először a brüsszeli bevándorláspolitikáról - jelentette ki ezzel szemben Rogán Antal az államfői döntés után. A miniszterelnök kabinetfőnöke ismét közölte: "a kormány arra kéri a polgárokat, mondjanak nemet a kényszerbetelepítésre, Brüsszel bevándorláspolitikájára. Csak a magyarok dönthetnek a kérdésben, ez a magyar kormány álláspontja. A kabinet arra kéri az embereket, döntsenek az október 2-ra kiírt referendumon, Brüsszellel értenek egyet vagy a magyar kormánnyal". Rogán beszélt arról is, továbbra is lesznek tájékoztató plakátok, de októberhez közeledve egy erősebb kampány folytat majd a kormány, amiben nemcsak Orbán Viktor, hanem az egész kabinet részt fog venni, jelentette ki Rogán. A további részletekről (például a költségekről) későbbre ígért tájékoztatást.
Van is még mit számolgatni, hiszen május közepén Lázár János kancelláriaminiszter a Kormányinfón lapunk kérdésére még azt mondta, nincs szükség kampányra csak tájékoztatásra az önmagában 4,9 milliárdos költségű kvótareferendum ügyében. Ehhez képest Pünkösdkor az utak mellé kikerültek a kormány szándéka szerint népszavazásra buzdító óriásplakátok, amelyek tervezését és a teljes kampány - közterületi plakátok, reklámelhelyezések médiatermékekben - lefolytatását a Rogán kabinetiroda-vezető szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cége, a Network 360 Kft. végezheti, újfent. Pontosabban kiderült: a Miniszterelnöki Kabinetiroda véletlenül épp a Network 360-at és az Affiliate Networköt találta a legalkalmasabbnak a feladatra. Mindkét cég a Pasa-parki szomszédhoz tartozik, s mint a Kreatív megtudta, összesen 3,042 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést a 2016. március 7-től augusztus 10-ig tartó időszakra. A szerződés tárgya "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása". Így a kvótareferendum "Népszavazás 2016" címszavú kormányzati kampánya már azelőtt megkezdődött, hogy az Alkotmánybíróság egyáltalán napirendre vette volna a jogorvoslati kérelmeket. Részösszegeket persze nem tudni, de az biztos: az adófizetők állják a Fidesz-kabinet újabb, összesen több mint 8 milliárd forintos "szabadságharcát", amely tehát - eredményétől függetlenül - semmiféle uniós jogi relevanciával nem bír.
Teljes cikk: http://nepszava.hu/cikk/1099108-kamunepszavazas-nyolcmilliardbol
Külföldi lapok: Orbán sikeresen szigeteli el Magyarországot a kvótanépszavazással / 2016.07.07.A francia Libération szerint a kvótanépszavazás csak egy újabb lépés Orbán Magyarországot elszigetelő stratégiájában, a Financial Times szerint úgyis a kvótát elutasító szavazatok kerülnek majd többségbe, a Der Standard pedig úgy véli, nem lesz egyszerű a kellő részvételi arányt elérni.
Programajánlat október 2-ra / 2016.07.06.Október első napjaiban általában szép az idő, menjünk ki a kiskertbe. Akinek csak nagy kertje van, oda menjen. Akinek nincsen kertje, vegyen egyet.
Die Welt: Nem látni a végét Orbán népszavazós játékánakA Die Welt Orbán felsorakoztatja népét Brüsszel ellen címmel közölte Michael Stürmer kommentárját, amelyben kiemelte, hogy a kvótareferendum „iskolát teremthet”, és a brit uniós tagságról tartott népszavazás után „nem kell sok fantázia annak belátásához, hogy az EU rámehet a menekültkérdésre”.
Manipulatív a kvótanépszavazás – nemzetközi lapszemle Angela Merkel szerint a kvótareferendum a kormány politikájára kérdez rá, így az nem fog változtatni semmin. A népszavazás egy harci eszköz még jobban meggyengítheti az uniót.
Kapcsolódó cikkeink:
Merjünk bátran hülyék lenni? / Készült: 2016.07.04
A brexit farvizén hazai kormánytagok is elkezdtek arról beszélni, hogy szerintük Magyarország is nyugodtan kiléphetne az Európai Unióból, és egyelőre Orbán Viktor sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Ami abból a szempontból elég aggasztó, hogy egészen katasztrofális gazdasági hatásokkal járna, ha valóban otthagynánk az uniót. Az EU-támogatások és az uniós kereskedelem nélkül elfogyna a GDP-növekedés, és még egy jókora pénzügyi és tőzsdepánikot is kapnánk a nyakunkba, aztán örülhetnénk, ha nem fulladnánk bele az adósságba. Összeszedtük, min kellene elgondolkozni, mielőtt felülünk az EU-kilépési vonatra.
Orbán miatt kiütheti Magyarországot a Brexit / Készült: 2016.06.26
A Brexit ugyan nem fogja elkaszálni a visegrádi országokat, de minden bizonnyal felgyorsítja az EU átalakulási folyamatait, amiből nagyon rosszul jöhetnek ki. Magyarország a többiektől erősen lemaradva indul a túlélési versenyben.
Bojár Gábor: Brexit után Huxit / Készült: 2016.07.02
Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot. Van azonban egy lényeges különbség, amit az elemzők nem említenek. Nálunk a miniszterelnök akar kilépni, szemben egyelőre a magyarok többségének akaratával, míg az angoloknál ez pont fordítva volt.
Gere Ádám: Rémálom – Az új demagógok kora / Készült: 2016.06.30
Nagy-Britannia nem létezik. Skócia önálló állam, Észak-Írország csatlakozott Írországhoz. Az Európai Unió szétesőben. Kiváltak a hollandok, a dánok, a svédek. Az euró 30 százalékot veszített értékéből. De az igazi baj – 3500 mérfölddel odébb, az Atlanti-óceán túlsó oldalán –, hogy az Egyesült Államok populista ripacsot választott elnökének.