Merjünk bátran hülyék lenni?

Részletek

Készült: 2016. július 04. hétfő, 23:55

Print 

Találatok: 1801

A brexit farvizén hazai kormánytagok is elkezdtek arról beszélni, hogy szerintük Magyarország is nyugodtan kiléphetne az Európai Unióból, és egyelőre Orbán Viktor sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Ami abból a szempontból elég aggasztó, hogy egészen katasztrofális gazdasági hatásokkal járna, ha valóban otthagynánk az uniót. Az EU-támogatások és az uniós kereskedelem nélkül elfogyna a GDP-növekedés, és még egy jókora pénzügyi és tőzsdepánikot is kapnánk a nyakunkba, aztán örülhetnénk, ha nem fulladnánk bele az adósságba. Összeszedtük, min kellene elgondolkozni, mielőtt felülünk az EU-kilépési vonatra.

Épphogy kezdett alábbhagyni a brit uniós kilépéssel kapcsolatos pánik, amikor Lázár János a múlt heti kormányinfón jó érzékkel bedobta: ő bizony szíve szerint szintén kilépne az Európai Unióból.

Azóta a kormány számos más tagja is megszólalt az ügyben, és egyelőre a bennmaradáspártiak vannak szűk többségben. Azonban addig biztos nem lehet pontot tenni az ügy végére, amíg a témában nem kifejezetten egyértelműen nyilatkozó Orbán Viktor nem ad egy fokkal érthetőbb választ arra, hogy szerinte mi legyen most velünk meg Európával.

Szűk előnyben vannak a kormány­ban az EU-pártiak
Kövesse velünk, hogy helyezkednek a magyar kormány tagjai a brexit után. Most 3-2 az állás.

Mielőtt azonban felülnénk az EU-kilépési vonatra, nem árt emlékezni arra, hogy mit kaptunk Brüsszeltől, és hol lennénk nélküle. Már a briteknél is nagyon rosszul áll a kilépési projekt gazdasági oldala, pedig az a világ 5. legnagyobb és Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, amely sokkal többet kibír, mint Magyarország.

Magyarország esetében gazdasági értelemben nem öntökönszúrásról lenne szó, hanem arról, hogy

fejjel rohannánk neki a falnak.

Igazából belegondolni is nehéz, akkora katasztrófa lenne a magyar gazdaság számára az EU-kilépés, de bármennyire is fáj a gondolatkísérlet, azért mégis megpróbáltuk összeszedni, hogy mi várna ránk az unión kívül.

Nagy bajban lennénk az EU-támogatások nélkül

Kevés dologban van akkora egyetértés a magyar gazdaságot elemzők között, mint abban, hogy az uniós transzferek nélkül alig lenne itt bármiféle növekedés. Ez már csak abból is teljesen egyértelmű, hogy amikor idén év elején elapadt a brüsszeli pénzcsap, a magyar gazdaság hirtelen Görögország mellett találta magát a szégyenpadon.

Az utóbbi években a nettó EU-transzferek stabilan a magyar bruttó nemzeti jövedelem 4-5 százalékáért feleltek, sőt tavaly egészen kiemelkedő, 5,64 százalék volt ez az érték. Ez konyhanyelven nagyjából azt jelenti, hogy összgazdasági szinten minden 100 megtermelt forintunkból 4-5 az EU-tól jön.

Azt már nehezebb megmondani, hogy a magyar növekedéshez pontosan mennyit tettek hozzá az uniós források, de bármilyen modellel is számolunk, az eredmény erősen pozitív.

Számszerűsítve: az elmúlt négy évben 6,8 százalékkal lett nagyobb a magyar gazdaság, amiből 3,9 százalék jött az állami beruházásokból; ezeknek a
beruházásoknak pedig 95 százaléka uniós finanszírozással valósult meg.

A Portfolio elemzése szerint az uniós támogatások felfutásának időszakában, azaz 2011 óta a teljes magyar gazdasági növekedés több mint felét a kormányzati beruházások adták, amelyeknek döntő része uniós pénzből valósult meg.

Ugyanakkor az uniós támogatások hatása nem csak az állami beruházásokon keresztül jelentkezik. Az előző pénzügyi ciklus 8800 milliárd forintos támogatási keretéből 1600-1700-at közvetlenül vállalkozások kaptak, és más projektekből is bőven voltak olyanok, amelyek végül a magánszektor teljesítményét növelték. Tehát ennél magasabb a valós plusz, amit a magyar gazdaság kapott Brüsszeltől.

Ez utóbbi Dedák István modellje, aki úgy számolt, hogy az EU-pénzek végső soron keresletnövelő költségvetési élénkítésként hatnak, viszont a hagyományos élénkítéstől eltérőn ebben az esetben nem az államnak kell előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Cserébe a beruházások növekedésével nő az adóbevétel, ami nagyobb állami költekezést tesz lehetővé. Ebből a modellből konyhanyelven az jön ki, hogy egy elköltött EU-s forint kettőt generál.

Egy másik, kifinomultabb modell szerint a tágabb hatásokat is figyelembe véve akár 7 százalékot is hozzátehetett a magyar növekedéshez 2010 óta az EU-s pénzeső. 

Egy szó mint száz:

ha az EU-s transzfereket kivonnánk a magyar gazdaságból, akkor egy csapásra megtorpanna a növekedés.

És csak úgy mellékesen: a kilépés után évekig nem épülne semmi Magyarországon.

Hódít a kormányban a vuduközgazdaságtan

Persze vannak, akik szerint pénzügyileg sem járnánk rosszul a kilépéssel. Lázár, illetve államtitkára, Csepreghy Nándor már korábban is pedzegették, hogy szerintük Magyarország hiába kap jelentős támogatásokat, pénzügyileg mégis vesztese az európai integrációval.

Ezt az elég meglepő álláspontot három dologra alapozzák:

1. Az EU-csatlakozás óta a vámbevételek háromnegyedét Brüsszelnek vagyunk kénytelenek befizetni, amivel sokat buktunk.
2. A tőke szabad áramlása miatt a külföldi vállalatok adómentesen kilapátolják a pénzt Magyarországról.
3. Ráadásul a Magyarországon kiosztott EU-támogatások nagy részét eleve külföldi multik kapják, tehát valójában a német cégeket pénzeljük a brüsszeli kasszából.

Ezekkel az érvekkel az EUrológus korábban részletesen is foglalkozott.

Tényleg megéri az EU-tagság?
A Miniszterelnökség szerint valójában nettó befizetők vagyunk az Európai Unióban. Ez óriási tévedés.

Bár a Miniszterelnökség nem árulta el, hogy milyen számításokon alapulnak Lázár és Csepreghy vádjai, a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján

ezek az érvek egész egyszerűen nem állják meg a helyüket.

• A vámbevétel-kiesés és a tagság egyéb adminisztrációs költségei eltörpülnek az EU-támogatások összege mellett: az egyik oldalon egy néhány tízmilliárdos mínusz, a másik oldalon több ezermilliárdos plusz áll.
• Az uniós pályázati támogatásoknak valóban multiknál landol a kétharmada, de ennek a pénznek a döntő többsége a támogatott beruházásokon, a foglalkoztatáson, adón és egyéb kiadásokon keresztül a magyar gazdaságban jelenik meg.
• Persze a profitjukat hazavihetik, de nem igaz, hogy ennek az oka csak az EU-tagságunk lenne. Másrészt Magyarországon különböző szektorokban már így is elég rendesen meg lettek sarcolva a multik a különadókkal, amelyeket EU-tagként is simán végig lehetett vinni.

Kilépés esetén persze a magyar kormány elvben megtehetné, hogy még durvábban adóztat vagy szigorúan korlátozza a tőkekivitelt, de nem nehéz belátni, hogy ha megtiltanák számukra a profittermelést, akkor egész egyszerűen nem jönnének külföldi befektetők Magyarországra. Arról nem is beszélve, hogy a
tőkekorlátozások elég nagy pénzügyi felfordulást is okoznának.

Lázárék EU-ellenessége egyébként már csak azért is ironikus, mert gyakorlatilag a jelenlegi kormány legnagyobb gazdaságpolitikai eredménye, hogy sikerült nagyon erősen felpörgetnie az uniós kifizetéseket...

Teljes cikk: http://index.hu/gazdasag/2016/07/04/huxit_europai_unio_magyar_kilepes_gazdasagi_osszeomlas_recesszio/

Huxit vagy amit akartok: EU nélkül csak a sokk biztos / 2016.07.05.
Gazdaságilag beláthatatlan következményekkel járna, ha Magyarország kilépne az EU-ból. Inotai András professzor szerint költözzön el, aki ezt javasolja.

Huxit – az öngyilkos lépés / 2016.07.03.
„Brexit után Huxit” cikkében Bojár Gábor kitűnően elemez, de remélem, tévesen állítja, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Unióból. Mert igaz, hogy Orbán utálja, ha korlátozzák a hatalmában – a demokratikus közösségi normák értelemszerűen hatalomkorlátozást jelentenek a tagállamok számára - de a miniszterelnök azt is tudja, hogy a korlátozott hatalom még mindig többet ér, mintha semmilyen hatalma nincs. Márpedig ha Magyarország kilépne, a magyar gazdaság kártyavárként omlana össze, s maga alá temetné a kormányt is.

Viszontválasz Huxit-ügyben / 2016.07.04.
Bojár Gábor reagálása Lévai Katalin cikkére.

Bojár Gábor: Brexit után Huxit
Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot. Van azonban egy lényeges különbség, amit az elemzők nem említenek. Nálunk a miniszterelnök akar kilépni, szemben egyelőre a magyarok többségének akaratával, míg az angoloknál ez pont fordítva volt.

Vátozhat a magyarok helyzete is - 2016.07.04. - Egyáltalán nem biztos, hogy változatlan marad a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, köztük a magyarok helyzete azután, hogy a szigetország kilép az Európai Unióból - ismerte el a brit kormányfői tisztségre legesélyesebb politikus egy tévés interjúban. Theresa May - aki jelenleg belügyminiszter - azt mondta: ez a kérdés is a kilépési tárgyalások témája lesz. Közben meglepetésre a függetlenség párti kampány egyik élharcosa úgy döntött, felhagy a politikával. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/vatozhat-a-magyarok-helyzete-is

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Orbán miatt kiütheti Magyarországot a Brexit / Készült: 2016.06.26
A Brexit ugyan nem fogja elkaszálni a visegrádi országokat, de minden bizonnyal felgyorsítja az EU átalakulási folyamatait, amiből nagyon rosszul jöhetnek ki. Magyarország a többiektől erősen lemaradva indul a túlélési versenyben.

• Előző
• Tovább