Hírek

Sorra bukja a csatákat a kormány az offshore elleni háborúban

Részletek: Készült: 2014. augusztus 26. kedd, 23:46
Print; Találatok: 1551

sunyi „[M]i büszkék vagyunk arra, hogy először ez a parlamenti többség és ez a kormány volt képes arra, hogy olyan szabályokat alkosson, hogy ennek az évnek az elejétől erre nincsen többé mód. Offshore-cégek nem vehetnek részt, és minden közbeszerzésben részt vevőnek, akárhogyan és akárkivel is hozzák összefüggésbe a nyilvánosság előtt, fel kell fednie a kilétét, ha közmunkából akar részesedni. Ez nagy eredmény, és büszkék vagyunk rá” – Orbán Viktor, 2012. június 4.

Magyarország 2011-ben elfogadott, 2012. január 1. óta hatályos alkotmánya szerint offshore-cégek nem nyerhetnek közpénzt. Erre a vívmányra azóta elég gyakran hivatkozik is a miniszterelnök, legyen szó elmúltnyolcévezésről vagy a Nemzeti Bank új elnökének kinevezéséről.

Voltak annak is jelei, hogy a retorikain túl gyakorlati jelentősége is van a rendelkezéseknek. A Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség például tavaly szégyenfalra tette az offshore-hátterű cégeket, majd novemberben kb. 750 ilyen vállalkozástól követelt vissza 2012 eleje óta megítélt 50 milliárd forintnyi EU-s támogatást.

Akkor minden rendben is volna, nem igaz? Offshore-céghez magyar közpénz nem vándorol, pont.

Vándorol.

A Magyar Nemzeti Bank például augusztus 1-től bejegyzett tulajdonosa a Bajcsy-Zsilinszky út 78. szám alatti Eiffel Palace irodaháznak, amit a legfrissebb hírek szerint a piaci ár másfélszereséért, 11-12 milliárd helyett 18 milliárdért vett meg egy részben Ciprusra és Kis-Antillákra bejegyzett cégcsoporttól – a cégháló annyira összetett, hogy nemcsak azt nem tudjuk, pontosan mennyit, hanem azt sem, hogy kinek is utalt a Nemzeti Bank.

„Offshore-spekuláns még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke” - Orbán Viktor, 2013. január 18.

A jelek szerint az offshore-háttérrel a szerencsejáték-iparban sincs probléma. Bár a törvényi előírások között még feltételként szerepel, hogy a kaszinókoncessziót elnyerő cég

átlátható legyen,

az öt kaszinót elnyerő Las Vegas Casino Kft.-nél eltekintettek ettől.

Jó, erről amúgy tudni, hogy ki áll mögötte:

a luxemburgi anyacég ügyvezetője Andy Vajna, a magyar kormány filmügyi biztosa. A luxemburgi anyacég tulajdonosa viszont egy, a Holland Antillákon bejegyzett offshore-cég.

Ugyanígy átcsúszott a hálón a Cipruson bejegyzett, egy Seychelle-szigeteki társaság tulajdonában álló Minotax IBC nevű cég is, mondjuk az meg

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kisvárdai autókereskedésére költötte az elnyert pénzt.

A Minotax több szállon kötődik Sesztákhoz:

Teljes cikk: http://444.hu/2014/08/26/sorra-bukja-a-csatakat-a-kormany-az-offshore-elleni-haboruban/

Kapcsolódó cikkek:

Megtudtuk, mennyit fizetett az MNB az Eiffel Palace-ért
45,3 millió euró+áfáért, vagyis átszámítva közel 18 milliárd forintért vásárolta meg a jegybank az V. kerületi Eiffel Palace irodaházat - tudta meg az mfor.hu. A piaci szakértők előzetesen 11-12 milliárdos vételárat becsültek.
Andy Vajna kapta a Budapest környéki kaszinókat
Tavaly decemberben egyetlen nap alatt elfogadták a kaszinókoncessziós törvényt, most pedig a kormány megkötött hetet az igen korlátozott számú lehetőségből. Andy Vajna érdekeltségébe kerül az összes közép-magyarországi kaszinóengedély.
Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki az ugyanazon a napon alapított, azonos székhelyű, offshore hátterű cégeket
Január végén arról tájékoztatta a közvéleményt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a GOP 3.1.2-12 „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” elnevezésű támogatási konstrukciójában összességében mintegy 20 milliárd forint összeget nyertek el a pályázók. A pályázati keret több mint 60 százalékát öt olyan vállalkozásnak ítélték, amelyeket ugyanazon a napon, azonos székhelyen, megegyező összegű jegyzett tőkével alapítottak. A Privát Kopó információja szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakemberei öt gazdasági társaságnak ítélték oda a 20 milliárd forintos pályázat több mint 60 százalékát - összesen mintegy 12,5 milliárdot.