Hírek

Országos amnézia

Honnan jön ez a hihetetlen mennyiségű, tömegű, alaktalan masszányi ostoba?

Azok, akik pontosan "emlékeznek", milyen rettenetes üldöztetésben volt részük a "komenizmusban", akik kicsiny bibliával a hónuk alatt igyekeztek szaporán vasárnap állítólag a templomba, s akiknek az édesanyja a távoli falu verandáján mosolygott a gémeskút mellől, letörölve ezerráncú arcáról az áldott anyaföld porát satöbbi, miközben édesapjuk, a szűkszavú, ám dolgos kétkezi szikáran mindig a magyar igazságot mondta a házi kenyér mellé, akiknek a nagymamája eleve öregen és kontyosan, sütemények gőzében élt, úgy született és úgy is halt meg, igaz imával az ajkán, zokszó nélkül satöbbi?

Honnan?

Hol olvasták ezt a sok baromságot?

Velem egykorú emberek „emlékeznek” tisztán arra, hogy...

Mire is?

Vagy milyen illegális tudatmódosítót használnak?

Milyen „emléke” lehet itt egy fél országnak olyan időkről, amelyek egyrészt nem léteztek, másrészt semmiképp nem élhettek volna bennük életkorukból adódóan?! / torokmonika.blog.hu

Beszélgetek a velem egykorú volt iskolatárssal, egy utcában is laktunk, ismertük egymás szüleit, nagyszüleit, kutyáját, macskáját, most meg mondja nekem, hogy a drága kérgestenyerű édesanyja, az az áldott asszony, hogy az még holtában is az Urat dícséri, hajjj, mennyit dolgozott az kint a földeken.

Nézek rá hülyén, valaki itt teljesen megkergült.

Ez hülye?!

Együtt rollereztünk a lakótelepen, baszki, anyád fiatal volt és a tanácsnál volt irodista, együtt jártak a szüleink bulizni, hajnalig tartott a zenés-táncos ereszd-el-a-hajam a kultúrban, te voltál az, aki apád fiókjából kiloptad és bedobtad a közösbe a pár szál kék Fecskét meg a feketecímkés cseresznyét, mi a fenéről beszélsz te itt nekem az anyaszentegyházról meg a Trianon előtti boldog anszienrézsimről?! Hülye vagy? Hát töriből is folyton bukdácsoltál, viszont baromi jól tudtunk kacsázni a folyóparton és bömböltettük a szalagos magnóról a zenét, amire te úgy emlékszel, hogy tilos volt, mert a komenisták tiltották. Mit tiltottak neked, öcsi? Az ágybavizelést, maximum. Tőlem lejmoltad el az abbás nejlonzacskómat, tőled kaptam a boniemes szalagot, annyira tiltottak, mi?!

Milyen templomba jártál te titokban? Hát együtt lógtunk a játszótéren, ott basztuk az időnket minden vasárnap délelőtt, míg az anyáink – ismétlem: fiatal, nagyszájú, külvárosi csajok – a komjáti-féle zenére sütötték a rántotthúst és boldogok voltak, mert fiatalok voltak, volt lakásuk, munkájuk, milyen lavórban fürödtél te huszadmagaddal, amikor nincs is testvéred?

Teljes cikk: http://torokmonika.blog.hu/2014/01/04/orszagos_amnezia

 Összegzés helyett 

Az Országos amnézia című írásomat (http://torokmonika.blog.hu/2014/01/04/orszagos_amnezia ) olvasták a blogstatisztika szerint vagy 55 ezren, kommentelték 382-en ott helyben, nyilvánosan, a web2-n való megosztásoknál nem számoltam, továbbá kaptam egy rahedli levelet.

Én azért elképedtem, hogy miért nincs az embereknek ennél jobb dolguk, de aztán betudtam az év eleji uborkaszezonnak.

... A reakciókból megtudhattam nagyon érdekes dolgokat. Például, hogy büdös, koszos, rohadék zsidó kurva vagyok. Aztán azt is, hogy bunkó állat. Továbbá meg még azt is, hogy (szívhezszólás következik, papírzsebkendőt kéretik kikészíteni, mert kikészülnek) a hatvanas (!) években (!) itt valakinek az édesapjáért jött a fekete autó (! a hatvanas években!), ahol egyrészt bikacsökkel kényszerítették, hogy lépjen be a téeszbe, másrészt véresre verték, hogy lépjen be a pártba, egyébként meg büdös bunkó vagyok. Meg nyilván koszos, büdös, rohadék zsidó kurva is, csak itt már valószínűleg kifogyott a tinta a klaviatúrából, kár.

Megtudhattam továbbá, hogy a hatvanas-hetvenes években rettenetes üldözés és mészárlás zajlott, hiszen már az óvodában is az Auróráról mesélt a dajka ebéd után, nem is csoda, ha ilyen, lelkileg – és agyilag, tenném hozzá – súlyosan sértült emberek élnek itten, e lángoktól ölelt satöbbi.

Bevallom – mert érzéketlen tapló állat vagyok -, hogy életemben nem szórakoztam még ilyen jól, mint a kommenteket olvasva.

Aki nagyon unatkozik, mert nem köti le kellőképpen a Kerényi-féle újságalapítás, az újraállamosítás, a trikolór felcsúti diktatúra épülése-szépülése, a véres és kíméletlen rezsiharc a számladémonokkal, vagy a napi politika egyéb, napicuki fordulata, olvasgasson, vidám perceket szerez majd magának.

Hülye lennék megmagyarázni, miről szólt az írásom – de ha esetleg lettek volna kétségeim a nagy nemzeti turulos, ágybavizelős, falra keresztet hányó ostobaság felől, megírták helyettem úgy, ahogy álmomban sem képzeltem volna.

Szív küldi: minden kedves, harmincas-negyvenes életéveit taposó, hős ellenállónak – és természetesen szüleiknek, akik értelemszerűen a hatvanas-hetvenes éveikben járnak, valaki számolja már ki közülük, mikor is születtek - küldöm tehát zárszóként és összegzésképp, szeretettel, kivert fogaik és letépett körmeik ellentételezésére:

Cikk: http://torokmonika.blog.hu/2014/01/08/osszegzes_helyett_476