Hírek

A tudatfertőzés folyamata és káros következményei

Részletek
Készült: 2013. április 29. hétfő, 06:00
Print 
Találatok: 1248

A mély gazdasági válságból való kilábalás, a növekedés újraindítása, munkahelyek teremtése, a versenyképesség erősítése ma Magyarországon nem(csak), sőt alapvetően nem gazdasági kérdés. Meghívhatjuk a világ legjobb közgazdászait, természetesen a hazaiakkal együtt, hogy dolgozzanak ki rövid- és középtávú gazdasági stratégiát. Ha a legjobbat is találják ki, a program minden valószínűség szerint megbukik a magyar társadalom jelenlegi állapotán. A társadalomnak az elmúlt több mint egy évtizedet jellemző tudatos és legalább annyira felelőtlen megosztása, továbbá a hasonló időszakra visszavezethető kártékony és felelőtlen tudatmételyezés a legnagyobb akadálya a gazdasági motor újraindításának. Ebben az írásban nem kívánok foglalkozni azzal, hogy e helyzet kialakításában kit milyen felelősség terhel. Azt azonban le kell szögezni, hogy a társadalom megosztásában és tudatfertőzésében okozott kár a társadalommal szemben elkövethető legnagyobb bűnnek számít, aminek következményeit – sajnálatos módon – nem a bűnelkövetők, hanem a magyar társadalom lesz kénytelen magára vállalni és elszenvedni./ Inotai András

Magyarország és a nemzetközi versenyképesség új tényezői

Már a globális pénzügyi és gazdasági-társadalmi válság előtt is világos volt, hogy a fenntartható nemzetközi versenyképességnek a hagyományos elméleteken (ár, minőség, szállítási határidő) túlmutató tényezői alakultak ki a 21. század elejére. A válság pedig csak felerősítette ezen tényezők jelentőségét. Egyrészt minőségileg felértékelődött a bizalmi tőke, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a szavahihetőség szerepe. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a bizalom immár nem rövidlejáratú együttműködésre, hanem hosszútávon működő kapcsolatrendszerre épül. Ez különösen fontos azon nyitott, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi együttműködés rendszerébe szervesen beépült országok esetében, mint Magyarország. A bizalmi tőke elvesztése nemcsak azonnali és a társadalom nagy része számára érezhető károkkal jár, de a bizalom újraépítésének idősávja is jelentősen meghosszabbodott. Az együttműködési rendszerből való – akár ideiglenesnek gondolt – kikerülés pedig egyáltalán nem garantálja a visszacsatlakozás sikerét egy állandó és gyorsuló változásokkal jellemezhető globális környezetben (nem beszélve a visszaépülés társadalmi-gazdasági költségeiről). Ellentétben a rövid távú populista megközelítéssel, ami az adósságállomány gyors – és egyébként sikertelen – csökkentésére irányul(t), bizalmat a kiszámítható gazdaságpolitika és az európai integráció alapértékeinek tiszteletben tartása jelentene...

Cikk: http://nol.hu/lap/hetvege/20130427-a_tudatfertozesrol