Hírek

Patyomkin-demokrácia

luis-melend7Hol volt, hol nem volt, valamikor régen, a XVIII. századon is túl, volt egyszer egy miniszter, aki a legendák szerint nagyon szeretett a látszatra adni. Ez az államférfi állítólag arra is képes volt, hogy egész álfalvakat építsen fel kizárólag azért, hogy az uralkodóját – és talán a népét is – lenyűgözze a látvánnyal és az áltelepülés látszólagos gazdagságával.

Nos, hogy a Grigorij Alekszandrovics Patyomkinról szóló történetek szóról szóra igazak-e, vagy csak erős felnagyításai annak, ami a valóságban megtörtént, jelenleg vitatott. A történészek legújabb elméletei szerint valószínűleg Patyomkin politikai ellenfelei terjesztették el az álfalvak legendáját, annak nagy része kitaláció. Patyomkin ugyanis a valóságban is nagy erőfeszítéseket tett adott területek fejlesztéséért, és Katalin cárnő látogatása előtt csak rendbe tetette a településeket. Akárhogy is történt, ezek után a „Patyomkin-falu” kifejezés a politikában úgy terjedt el, mint a kellemetlen tények hamis eredményekkel való elrejtésének szinonimája.
 
Talán senkinek sem kérdés, miért jutott eszembe Patyomkin. Napjaink magyar népvezére – aki egyébként nem titkoltan letűnt korok lelkes tisztelője – éppen most halad Patyomkin nyomában. A látszat szerint itt minden a legnagyobb rendben van, és a vele, velük egyet nem értőket ők véletlenül sem hallgattatják el. Csak felvásárolnak mindent, ami teret adna másnak, ahogy tették azt a hazai média nagy részével, a többiekkel szemben pedig olyan „piaci körülményeket” hoznak létre, hogy az állami és a magáncégek kizárólag a kormánybarát médiatermékekben merjenek hirdetni. Sajtószabadság van, Patyomkin módra…

magyarhang.org
A kormányzati gömböc mindent felfal / 2018.12.18.
Az olvasók többsége a „nagy magyar valóságot” bemutató riportokat várja, a NER ezt fojtaná meg. - Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány azt az ügyletet, amellyel a kormánypárti sajtót tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) megszerzett egy sor médiacéget. Ez azt jelenti, hogy a lépést nem kell vizsgálnia sem a Médiatanácsnak, sem a Gazdasági Versenyhivatalnak.


Aztán ott vannak a nemzeti konzultációk, amelyek szintén csak a látszatról szólnak. Olyan kérdésekben kérik ki az emberek véleményét, amelyeket ők látszólag fontosnak tartanak, és az eredmények ismertetésekor elképesztő részvételi arányról, nagyszerű adatokról beszélnek, majd bizonyítékként bemutatnak rengeteg bezárt dobozt. Higgyük el – akárcsak annak idején a cárnő –, hogy abban bizony kitöltött és visszaküldött konzultációs ívek vannak. 
 
Na és ahogy Patyomkin, úgy a mai kor nagy vezetője is szeret építeni. És több esetben nemcsak a látszat, hanem egy bizonyos kör hasznának érdekében. Csak úgy nőnek ki a stadionok a földből, miközben a labdarúgásnak nevezett sportágnak még mindig csak egy lebutított változatát űzik hazánkban hatalmas, ám ürességtől kongó nézőtér előtt. Ráadásul a látszat kedvéért minden nagyobb sporteseményből szinte olimpiát rendezünk, hadd lássa mindenki, mi, magyarok erre is képesek vagyunk. A pénz nem számít.

magyarhang.org
2018: a gigantikus sport­beruházások éve / 2019.01.15.
Tavaly is hullottak az állami százmilliárdok a magyar sportba, természetesen a legnagyobb győztes megint a labdarúgás lett. - Az április 8-ai választáson aratott újabb kétharmados Fidesz-diadal után tovább folytatódott az elképesztő mennyiségű közpénz áramlása a magyar sportba. A megaberuházások és a sokszor arcpirító túlárazások révén milliárdok kerülhettek a megbízható NER-vállalkozásokhoz. magyarhang


 
Persze ne legyünk igaztalanok, nem csak stadionok épültek az elmúlt években. Több kórházat felújítottak, és jó néhány iskolát szereltek fel a modern technika vívmányaival, főként európai uniós forrásból. Van sok Patyomkin-kórházunk, Patyomkin-iskolánk, ám lassan nem lesz, aki gyógyítson bennük, vagy oktasson. Akkora a munkaerőhiány az egészségügyben, hogy hiába a csilivili, modern épületek, orvosok és nővérek nélkül csak látszat az egész. Ott tartunk most, hogy Magyarország egyik leginkább eladósodott kórháza, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet ahelyett, hogy alkalmazottként venne fel orvosokat, vállalkozókat bérel fel a munkájuk elvégzésére. Miért? A magyarázat az alulfinanszírozott rendszerben keresendő.
 
Ugyanez a helyzet az oktatásban is, ahol egyébként a pedagógusok – a látszattal és a propagandával ellentétben – szintén messze vannak attól a bérezéstől, amit annak idején ígértek nekik. Hogy mennyivel kereshetnének többet a pedagógusok, ha a bértáblájuk alapja nem a 2015 óta változatlan vetítési alap, hanem a mindenkori minimálbér lenne? Körülbelül a jelenlegi bérük dupláját. Ezzel sok fiatalt is a pályán lehetne tartani, hiszen ebben az esetben a kezdő, főiskolai végzettségű, gyakornok státuszú tanárok 73 200 forinttal vihetnének haza többet, mint ma. Ráadásul a mostani, január 1-jétől belengetett fizetésemelésüket is mintha Patyomkin adta volna, hiszen csak azon pedagógusok fizetése emelkedett az idei év első napjától, akik bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, hiszen a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet kerestek. Erről valahogy nem beszélt Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor a TV2-nek azt mondta, idén a pedagógusoknál is várható 13 százalékos béremelés.

magyarhang.org
Kis fizetés – nagy felelősség / 2019.01.11.
A kormánypropagandával ellentétben méltatlanul alulfizetettek a tanárok – derítette ki egy friss nemzetközi kutatás. - 2018-ban és előtte jó fél évtizedig a kormány egyik legfőbb törekvése az volt, hogy bizonygassa, az oktatás terén minden a legnagyobb rendben van. A pedagógusok bére rendezve, az oktatásba folynak a fejlődést segítő állami százmilliárdok, a pedagógusi hivatás ismételten kezdi visszanyerni társadalmi megbecsülését, és egyre népszerűbb a pályát választó fiatalok körében – szól a kormányzati érvelés. Nos, a fentiekkel csak egy a baj – hogy egyszerűen nem igaz.


Persze mindez nem azt jelenti, hogy az ezt megelőző évtizedben történtek most hirtelen megszépülnének. Nem, mert a gyurcsányi évek hihetetlen mélységbe taszították az országot. Ám nem azért győzött immár harmadszor kétharmaddal a Fidesz, hogy Orbán Viktor és kormánya felépítsen egy XXI. századi Patyomkin-demokráciát.
 
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.
 
 

kanadaihirlap.com
Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz / 2019.01.21.
Magára vessen az, aki még mindig azt hiszi, hogy Magyarország legalább nyomokban demokráciát tartalmaz. Biztosan volt ilyen időszak is, de a Központi Nyomozó Főügyészség ma napvilágra látott döntése megmutatta, hogy Magyarország kapcsán tévedés demokráciáról beszélni. Itt bizony kedves feleim, már nyomokban sem lelhető fel demokrácia, mert ami esetleg még annak látszik, az sem az, hanem annak legföljebb az égi mása.

kolozsvaros.com
Véresen csúnya vége lesz / 2019.01.21.
Polt Péter minden fideszes disznóságok elsikálója tehát arra jutott saját magával és a főnökével, hogy a fegyveres verőlegények jogszerűen léptek fel az ellenzéki rendbontókkal szemben, és kimondható, hogy nem történt erőszakos bűncselekmény ellenük, tehát minden e tárgykörben tett feljelentést elutasított. A legszebb fejlemény azonban mégis az, hogy mindeközben Polt Péter sóhivatala szerint az MTVA és dolgozói sérelmére elkövetett cselekmények miatt tett feljelentések nagyon is megalapozottak: a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja állapítható meg, ezért a mai napon ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el az ügyészség. Nem volt egyszerű, nem ment két nap alatt, de megtalálták a megoldást: ha az országgyűlési képviselőről két mondatban levezetik, hogy nem tekinthető hivatalos személynek, akkor nyugodtan lehet rángatni, a földön rugdosni, taszigálni és kilökdösni az adófizetők milliárdjaiból fenntartott közmédia épületéből.

kolozsvaros.com
Társadalmi támogatottság / 2019.01.21.
Elmondom századszor is: a világtörténelem legnagyobb gazságait „törvényesen” hajtották végre. Azokat a törvényeket mindig a gazságok végrehajtói hozták, mely gazemberek ugyanúgy sűrűn hangoztatták, miszerint a törvényeket mindenkinek be kell tartani, ahogyan azt a szájszélnyalogató törpe minoritás szokta fejhangon belekukorékolni a légtérbe. Mely „törvényeknek” éppúgy nem volt semmi közük az alapvető emberi jogokhoz (amiket különböző korok közel 4000 éve, Hammurabi törvényoszlopai óta tartanak fontosnak újra és újra leírni), ahogyan ennek a rablógyilkos bandának sincs itt Magyarországon. Mi 2010. óta törvényen kívüli állapotban élünk, ezt az állapotot a mi birka népünk folyamatosan legitimálja a maga hagyományos emberi normákon nyugvó, többé kevésbé (inkább kevésbé) erkölcsös szokásainak napi használatával – azaz a többség úgy tesz, ahogyan akkor tenne, ha törvényes rend volna az országban.

hvg.hu
Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények / 2019.01.20.
Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Érdemes azonban azt is megnézni, Európában hogyan alakult ez. - "Összességében elmondható, s a mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé. Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest. Vagyis jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények" – tette hozzá.

www.atv.hu / videó
Bod Péter Ákos - Stabil, jól teljesítő gazdaság? / 2019.01.14.
A műsorvezető Rónai Egon.

www.atv.hu / videó
Orbán a kormányinfón: Magyarország jobban teljesít / 2019.01.11.
Az ATV Start vendége Pogátsa Zoltán közgazdász.

hvg.hu
Orbán Viktor gazdasági csodája: igaz, hamis és ami a kettő között van / 2019.01.11.
Kevés konkrétumot tudtunk meg Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján, ám részben még azokat is lehet vitatni. Nem véleménnyel, jobbára számokkal. - Némi kormánypárti újságírói noszogatásra Orbán Viktor elégedetten konstatálta, hogy a magyar gazdaság képes túlszárnyalni a borúlátó elemzők várakozásait: Ha még csak ők lőttek volna mellé, hosszú listám van erről.Azzal azonban ő is tisztában van, hogy a tavalyi ütem nem tartható beavatkozás nélkül, sőt talán még az állami beruházások tervezett felpörgetése sem lesz elég ahhoz, hogy kijöjjön a 4 százalékos plusz. Ezért még az év elejére bejelentéseket ígért a növekedést javító lépésekkel kapcsolatban (egy január második felére tervezett gazdasági tanácsülést követően) – ha jól értjük, ez volt a sokadik ígéret a versenyképességi csomag intézkedéseire.

 

Kapcsolódó cikkeink:

24919077_0dmAz Orbán-rendszer hamarabb véget ér, mint gondolják / Készült: 2019.01.11
Beszélgetés Csaba Lászlóval - Több ezermilliárdnyi euró öml1546950256-dene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással” foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is. Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”

1219010Eljátszotta az ország jövőjét az Orbán-rezsim / Készült: 2019.01.01
Teljesen felkészületlen Magyarország a világban gyors ütemben zajló gazdasági és társadalmi kihívásokra – állította Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója.

ovikKádártól Orbánig - Lemmingtúra a szakadék felé / Készült: 2018.12.28
Tulajdonképpen a gyerekeken nem lehet csodálkozni, hiszen a mesék világa az ő világuk, de az idősebb generációkon azért álmélkodom néha, hiszen ők megéltek már egyet-mást, ennek ellenére fátyolos tekintettel hallgatják a hülyeségeket, időnként ábrándos tekintettel böfögik vissza azokat a baromságokat, melyeket azok adnak a szájukba, akik éppen lopják az életüket, ellehetetlenítik leszármazottaik jövőjét, dőzsölnek és urizálnak az ő vérükön és verejtékükön.

337388Chikán Attila: az emberek nem bíznak a jövőben / Készült: 2017.10.13
Chikán Attila közgazdász szerint az oktatásból nemcsak a pénz hiányzik ahhoz, hogy eredményesebb legyen, hanem a szemléletváltás is. Az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában a magyar gazdaság versenyképességéről úgy fogalmazott: elsősorban az intézményrendszer iránti bizalmatlanság fogja vissza.

14727127_aemHa nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán / Készült: 2017.02.24
Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de a korábbi javaslataik az asztalfiókban végezték – derül ki Lovász László Indexnek adott interjújából.