Hírek

Ebbe belerokkanhat Magyarország - Több százezres kivándorlási hullám fenyeget

Részletek
Készült: 2018. július 27. péntek, 17:15
Print 
Találatok: 1404

london170829Becslések szerint akár 600 ezer magyar is élhet külföldön, és még majdnem ugyanennyien tervezik, hogy néhány éven belül elhagyják az országot - derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikai hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így amellett, hogy friss adatok, becslések vannak a külföldön élők számát illetően, egy sor új adatot is megtudhatunk az elvándorolt magyarokról.

Megint az örök kérdés: Hány magyar él külföldön és miért nem annyi?

A magyarországi háztartások önbevallása alapján 2016 októberében 265 ezer jelenlegi vagy korábbi háztartástagjuk élt külföldön - derül ki a KSH kiadványából. A két évvel ezelőtti mikrocenzus adatai szerint a magyar népesség 4%-ának van közeli migrációs tapasztalata, ami azt jelenti, hogy 2000 óta 378 ezer fő élt külföldön hosszabb-rövidebb ideig.
 
Ha nem olvasnánk tovább a KSH anyagát, akkor megállapíthatnánk, hogy a Portfolio idén tavasszal közölt 610 ezres becslése erősen túlzó az Európában élő magyarok számát illetően. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a fontosabb megállapítások után a statisztikai hivatal is rögtön elismeri, hogy a mikrocenzus mintája "továbbra sem alkalmas arra, hogy a kivándorlás mértékére, valamint a külföldön élők számára pontos becslést adjon". Ennek több oka van:
  • A mikrocenzus a magyarországi lakcímeken élő személyeket rögzítette, így amennyiben a teljes háztartás külföldre költözött, ők nem jelennek meg a mintában.
  • Az itthon maradt és megkérdezett hozzátartozók különféleképpen értelmezhetik a tartósan külföldön élők kategóriáját.

Vagyis a KSH is elismeri, hogy az általa közölt 265 ezres számot nem lehet kiindulási alapnak tekinteni, a minta csak arra alkalmas, hogy "a külföldön élő népesség demográfiai jellemzőit, a külföldön élők társadalmi sajátosságait vizsgáljuk". Persze ez sem kevés, ahogy azt majd látni fogjuk.
 
Az utóbbi években egyébként több becslés is született a külföldön élők számát illetően, ezek 120-637 ezer közötti számot tartalmaznak: 

A nagy szórás elsősorban az eltérő módszertannak köszönhető, a Portfolio például korábban az európai tükörstatisztikákra alapozva hajtott végre néhány korrekciót, így született meg a 600 ezres becslésünk. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy elsősorban az Egyesült Királyságban van alulbecsülve a magyarok száma, ott a hivatalos statisztika 100 ezer körüli adattal számol, a valóságban azonban ennek akár a kétszerese is lehet a valós szám.

A most tárgyalt mikrocenzus esetében összesen 306 ezer külföldön élő magyarral számolnak a KSH kutatói, közülük 258 790-en élhetnek tartósan másik országban, 47 500 fő pedig kevesebb mint egy éve vándorolt el.

Mi az a mikrocenzus?

 

A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. A mikrocenzus megtartását a népszámláláshoz hasonlóan törvény rendeli el. Magyarországon népszámlálás tízévente van, a 2011-es után öt évvel készült el a 2016-os mikrocenzus felmérés.

 

A mikrocenzus során az adatszolgáltatás kötelező. Ez a fajta népesség-összeírás általában tízévente ismétlődik, és számba veszi az ország területén élő természetes személyeket és lakásokat. A mikrocenzus adatai kizárólag statisztikai célt szolgálnak, és az eredmények nyilvános publikációkban jelennek meg.

 

A mikrocenzus adataiból naprakész információk nyerhetők a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, ugyanakkor részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről, a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról. A mikrocenzus által kimutathatóvá válik, hogy milyen változások következtek be a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta eltelt időszakban. Az összeírás az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címen zajlott, ami a magyar háztartások 10%-át érintette.

Az adatok egyelőre nem támasztják alá azt, hogy az utóbbi években megfordult volna az elvándorlás tendenciája: a mikrocenzus alapján a magyar lakosság 2,6%-ának, 242 ezer főnek volt legalább egyéves migrációs tapasztalata, közülük 130 ezren vándoroltak ki 2000 után. 2011-ben a népszámláláskor még csak a lakosság 2,1%-a, 198 ezer fő számolt be migrációs tapasztalatról.

Mit lehet tudni az elvándorolt magyarokról?

Korábbi cikkeinkben már feltártunk néhány lényeges jellemzőt az Európában élő magyarokról:

  • Nem meglepő módon jellemzően a fiatalabb korosztály vándorol el, a 25-45 éves korcsoportban jóval nagyobb a hajlandóság.
  • A három legfontosabb célország Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria.
  • Jellemzően a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások hiányoznak itthon a munkaerőpiacról, előbbiek esetében nagy az alulfoglalkoztatottság külföldön, vagyis a tényleges képzettségüknél alacsonyabb munkát végeznek.
  • A külföldre vándorlók legnagyobb része munkavállalási céllal hagyja el az országot, foglalkoztatottsági rátájuk magasabb a hazainak.

Ezeket egészítette most ki a KSH a mikrocenzus eredményeivel. A statisztikai hivatal kimutatása szerint 2000 óta a kivándoroltak kilencven százaléka a 16-64 éves korosztályba tartozik, ezért ezt a csoportot érdemes külön kezelni, mint elsődlegesen érintett kört. Ezen belül a 16-39 évesek között a kivándorlók aránya meghaladja az országos átlagot, a 40-64 éves korosztályban viszont elmarad attól. Az iskolai végzettséget tekintve a külföldön élők 30%-a és a visszavándorlók 41%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg a népesség egészében ez az arány 22%.

A mikrocenzus adatai szerint a három legnépszerűbb célországban (Németország, Ausztria, Egyesült Királyság) él jelenleg a külföldre vándorolt magyarok 71 százaléka, a visszavándorlók esetében pedig 57% ezek közül valamelyik országból tért haza. A célországok között is vannak jelentős különbségek a kivándorlás összetételében:

  • A Németországba vándorlók jellemzően a 40-64 éves, alapfokú és szakmunkás végzettségű férfiak közül kerülnek ki, miközben az Egyesült Királyság jobban vonzza az érettségivel és a diplomával rendelkezőket.
  • Ausztria és Németország főként a rövidebb távra kivándorlók körében népszerű, míg az Egyesült Királyság és a három fő célországon kívüli területek inkább hosszabb távon.
  • A három fő célországon kívüli területekre vándorlás gyakoribb a nők, a diplomások, valamint a tanulás és egyéb célból külföldre vándorlók körében.

Ahogy már említettük, a kivándorlók elsősorban munkavállalási céllal hagyják el az országot, jelenleg a külföldön élők 86%-a dolgozik, míg a visszatérők 66%-a nyilatkozott úgy, hogy dolgozott a másik országban. Emellett jelentős cél a tanulás, jelenleg a kint élők 7 százaléka nyilatkozott erről, a visszatérők körében pedig 20% mondta azt, hogy kifejezetten tanulási céllal tartózkodott más országban. Míg a férfiak több mint háromnegyede dolgozni ment külföldre, addig a nők esetében ez az arány 52%, körükben jóval többen voltak külföldön tanulmányi és egyéb célokból is.
 
A felmérésből az is kiderül, hogy a külföldön élő magyarok elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgoznak, mindkettő részesedése 23%. Emellett az ipar és az építőipar van még 20% felett, illetve a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál tapasztaltak jelentős arányt.
 
Azt eddig is sejteni lehetett, hogy külföldön a képzettségi szintjüknél alacsonyabb szintű munkát végeznek a magyarok, a külföldön élők harmada jelenleg is azt vallotta, hogy nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, a korábbi munkatapasztalattal rendelkezők esetében pedig ez az arány még magasabb, 38%. A képzettségi szint és/vagy szaktudás alapján nem megfelelő külföldi munkavállalás az átlagosnál jóval nagyobb arányban volt jellemző a nőkre, a 30 év alattiakra, az Egyesült Királyságban dolgozókra, az érettségizettekre, az 1-2 évet külföldön dolgozókra, valamint a mezőgazdasági és ipari foglalkozásúakra.
 
 
Az utóbbi években többször esett szó a határon átnyúló pénzmozgásokról a külföldi magyarok esetében, ezzel kapcsolatban is pontosabb adatai vannak mostantól a KSH-nak. Saját bevallásuk szerint a visszavándorlók több mint fele volt érintett ebben, 31%-uk Magyarországon élő családját támogatta anyagilag külföldről, 17%-uk itthonról kapott pénzt, amíg külföldön élt, 3,9%-ukra pedig mindkettő jellemző volt.
 
Eddig a visszavándorlás sem volt pontosan mérhető, most a mikrocenzus alapján annyi kiderült, hogy elsősorban családi indokkal jöttek haza a korábban kivándoroltak, 37% ezt jelölte meg. Emellett a kivándorlók 27%-a azt mondta, hogy teljesült a kitűzött célja, 22%-uk anyagi, szakmai vagy tanulmányi okok, 14%-uk pedig egyéb okok miatt döntött a hazatérés mellett. 

További félmillió magyar áll ugrásra készen a határon

Az eddigi kivándorlás mellett a migrációs potenciált is vizsgálta a statisztikai hivatal, ennek alapján a 16-64 éves magyar állampolgárok 8,4%-ának van valamilyen kivándorlási terve a következő két évre. Ez 510 ezer embert jelent, ami újabb katasztrófát jelentene a magyar gazdaság és társadalom számára.
 
A fenti számmal az a probléma, hogy nehéz mérni, mennyire komoly valakinek a kivándorlási szándéka, korábbi kutatások 20% alattira becsülik a ténylegesen megvalósuló kivándorlást a potenciálból. Persze még ez is százezer embert jelentene. A KSH megpróbálta felmérni a tervek komolyságát is, a kivándorlást tervezők fele úgy nyilatkozott, hogy egyelőre csak tervezi a külföldre költözést, 36% azt mondta, hogy komolyan foglalkoztatja a dolog, 14% pedig azt vallotta, hogy már a döntést is meghozta.
 
Ezek alapján összesen a népesség 4,2%-a (254 ezer fő) tekinthető a kivándorlást komolyan tervezőnek.
 
Érdekesség, hogy a kivándorlást tervezők 20%-a valamikor már élt külföldön ezt megelőzően is, így hasonló demográfiai jellemzők figyelhetők meg, továbbra is elsősorban a fiatal férfiak mennének el jellemzően Közép-Magyarországról.
 
Jó hír, hogy a kivándorlást tervezők többsége (71%-a) nem gondolja véglegesnek a kivándorlást. Közel felük (47%) legalább egy, legfeljebb öt évben gondolkodik, 13%- uk pedig egy éven belül visszajönne Magyarországra. A kivándorlást tervezők 29%-a akár végleg is elhagyná az országot. A külföldön töltendő idő erősen összefügg a tervek komolyságával, a döntést már meghozók, illetve a komolyan tervezők hagynák el az országot a leginkább hosszú távra, 41, illetve 35%-uk akár végleg is. A lehetőséget még csak fontolgatók fele legfeljebb két évre hagyná el Magyarországot.
 
Ahogy nő az iskolai végzettség, úgy nő azoknak az aránya, akik akár végleg is elköltöznének, miközben csökken azok hányada, akik rövid távra, 1-2 évre terveznek. A felsőfokú végzettségűek 43%-a vándorolna ki végleg, és csak 15%-uk menne el 1-2 évre, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél ezek az arányok 34, illetve 22%.
 
Az elsődleges célpont továbbra is Németország a magyarok körében, összesen a kivándorlást tervezők majdnem harmada költözne oda. Ausztria esetében ez az arány 23%, míg az Egyesült Királyság esetében 21%. A kivándorlást tervezők majdnem 90 százaléka alapvetően dolgozni szeretne új hazájában, tanulni csak 6,3% menne ki.
 
A kivándorlás motivációiban sincs meglepő: ötből négy ember elsősorban anyagi, megélhetési okból hagyná el Magyarországot, 44% pedig külföldön jobb munkafeltételeket, életkörülményeket remél.
 

Korábbiak a témában:

2018.06.21 16:26 Sokkoló számok: közel egymillió magyar vándorolhatott már ki

2018.05.27 15:50 Nem hogy megoldódik, tovább nő az angliai magyarok rejtélye

2017.08.30 05:45 Ide vezetett a tömeges kivándorlás: több magyar lépett le, mint gondoltuk

2017.09.06 06:05 Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak

2017.09.13 05:45 Sok munka, sok adó: így élnek a londoni magyarok

2017.09.26 06:05 Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni

2017.10.25 05:45 Nem csak Magyarország tragédiája a kivándorlás - A szomszédban szinte könyörögnek, hogy térjenek haza

2017.11.03 05:55 Meglepő vélemény: épp a magyar kivándorlók lehetnek a Brexit nagy vesztesei

2017.12.06 05:45 Átrajzolhatta Magyarországot a kivándorlás - Kevesebben dolgoznak itthon, mint gondoljuk?

 
 

www.atv.hu
Harrach: reményre adnak okot a népesedési adatok, a kivándorlás is csökken / 2018.07.25.
A legújabb népesedési adatok némi reményre adnak okot, emellett biztató, hogy a munkavállalási célú kivándorlás jelentősen csökken, és nőtt a visszatelepülők száma is - mondta a KDNP frakcióvezetője demográfiai témájú, szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. - Még hosszú éveknek kell eltelniük, hogy évtizedek negatív jelenségeit pozitívvá formálják - tette hozzá. A külföldi munkavállalásról a KDNP frakcióvezetője kiemelte: a folyamat kezd visszafordulni, vagyis jelentősen emelkedik a visszaköltözők száma, a kivándorlóké pedig csökken.

 

Kapcsolódó cikkeink:

kivandorlasHiábavaló minden. Nálunk a gyökerek a föld felett nőnek / Készült: 2018.07.13
Kicsit „leültem” az utóbbi hetekben. Elolvastam ugyan néhány cikket, de rájöttem mennyire, de mennyire csömöröm van attól, hogy a csapból is a Fidesz kormány gusztustalansága folyik. Az önkéntesen vállalt struccpolitika bebizonyította, amit eddig is tudtam. A tájékozatlanság a létezés egyik megnyugtató formája.