Hírek
Rakusz Lajos: A NER fogságában
- Részletek
- Készült: 2018. július 07. szombat, 23:05
- Találatok: 1420
Az ország mai hanyatlásának alapvető oka, az eredendő bűn a rendszerváltáshoz kapcsolódik. Pontosabban a gazdasági erőforrások leépítéséhez. Az ellenzéki kerekasztal a gazdasági kérdésekre nem fordított kellő figyelmet. A piacgazdaság kiépítése a szükségesnél kevesebb figyelem és még kevesebb szakértelem mellett jött létre. A privatizáció látszólag logikus lépései összességükben az iparvállalataink és az agrárüzemeink elkótyavetyéléséhez s egymillió ember utcára kerüléséhez vezettek.
Mivel a piacgazdaság szabályozási rendszerét számos joghézag jellemezte, s a magántulajdon „szentsége” is bizonytalansággal volt terhes, felmerült a vagyonosodás kontrollálásának igénye Horn Gyula akkori miniszterelnök részéről, de az Alkotmánybíróság ezt a személyiségi jogok sérelmére hivatkozva elutasította. Szabad lett az út a privatizáció ügyeskedő nyertesei számára. A szerzett vagyon nem a magyar gazdaság talpra állítását és megújítását szolgálta, végállomása kisebb részben külföldi tulajdonszerzés lett, döntően azonban offshore számlákra került.
Hatalmas összegről van szó! A Tax Justice Network szakértői szerint 2010 előtt 242 milliárd dollár, a 2010-es GDP kétszerese ment offshore számlákra.
A gazdaság összeomlását a Horn-kormány kivédte, de a növekedés a külföldi tőkének volt köszönhető. A „gazdátlan” gazdaság a multik érdekkörébe került. Magyarországon a globalizálódás lett a legerősebb tényező, a világ országai között a tizenegyedikek vagyunk e téren. Így is tizenegy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét elérjük a rendszerváltást megelőző gazdasági teljesítményünket.
Elvben 2010 után indulnia kellett volna a felzárkózásnak, az úgynevezett Jánossy-féle helyreállítási periódusnak. A Jánossy Ferenc által felállított, számos ország példáján nyomon követhető tétel szerint ugyanis ha egy gazdaság teljesítménye bármi okból visszaesik, a válság elmúltával nagyobb növekedési dinamikájú fejlődési szakasz következik, s ez addig tart, amíg a válság előtti növekedés trendjét ismét el nem éri a gazdaság. E szerint a növekedés ugyanis a szakmakultúra minőségétől függ, s ezért az elszenvedett károkat idővel az ország kiheveri.
Hazánkban a tartósan magas növekedési ütem az 1966 és 1977 közötti évekre volt a jellemző. A rendszerváltás után a korábbi növekedési trendet közelíteni sem tudtuk, jóllehet a piacgazdaságtól éppen a válságos periódusból való kilábalást, a gyorsabb fejlődést reméltük. A kapitalista gazdaság a többi, hozzánk hasonló múltú országban magasabb teljesítményt is nyújt, mint a szocialista időkben. A gazdaság helyreállítására, a károk felszámolására a 2010-es országgyűlési választással nyílt lehetőség. Tekintettel arra, hogy 2010 első és második negyedéve is gazdasági növekedést hozott, a Fidesz–KDNP-nek minden feltétele adott is volt, hogy induljon a Jánossy-féle helyreállítási periódus. Nem így történt.
Az új rezsim a kötcsei víziót követve mintha az Acemoglu és Robinson Miért buknak el nemzetek? című könyvében leírtakat másolta volna, „létrehozták azt a formációt a gazdasági és politikai intézmények átalakításával, amely egy szűk csoport hatalmi, anyagi érdekeit szolgálja”. Ezek az intézmények „megfosztják a nagy többséget az erőforrásaiktól, figyelmen kívül hagyják a tulajdonjogokat, nem ösztönzik a gazdasági aktivitást, az innovációt”. A szerzők az ilyen funkciókat ellátó szerveződéseket „kizsákmányoló intézményeknek” nevezik. Hazánkban ma már az állami intézmények többsége ebbe a körbe tartozik.
Orbán politikáját arra építette, hogy hazánk nem polgárosodott. Az „eredendő bűn” súlyosabb, nehezebben korrigálható eleme ugyanis a társadalmi fejlődés megtorpanása. Nem tudott az a vállalkozói réteg megerősödni, amelynek a mindenkori polgári társadalom gerincét, tartását kell adnia. Nem alakult ki az a tulajdonosi elit, amely a fejlettebb országokban a kistelepüléseken is jelen van, véleményalkotásában független és szabad, érdekérvényesítő képessége a saját teljesítményéből fakadó önbizalom révén erős.
Jelentős polgárság híján könnyű volt Orbánnak a centrális erőtér keretei között a korrupciót állami szintre emelnie, s szűk hűbéres-oligarcha réteget létrehoznia. Elérnie, hogy szélesebb tömegek vegyék tudomásul alattvalói státusukat. A nyomorban vagy annak árnyékában élő két és fél, hárommillió polgártársunk sorsa jobbra fordulását ma is a hatalomtól reméli. Az apátia passzívvá tesz (Tony Judt), de ha az ebben szenvedőket aktivitásra serkentik, akkor általában a hatalom mellé állnak (John T. Jost). Orbán választási sikerének ez az alapja. A kiszolgáltatottság a rezsim kötőanyaga. Ezért nem javít a hatalom a létminimum alatt élők sorsán a következő években sem, hiszen hatalmi bázisát ők alkotják éhesen, betegen, iskolázatlanul. Ők, akikkel persze a baloldalinak nevezett pártok évek óta nem törődtek.
A kizsákmányoló intézmények következménye, hogy 2011 után a GDP ismét csökkent, s csak 2015-ben tudtuk elérni a 2008-as teljesítményünket. A V4-ek sereghajtói lettünk, miközben felhasználtunk két Marshall-segélynyi brüsszeli forrást.
Orbán a jelenlegi ellenzéket politikai díszletként kezeli. Számára a polgári lét, a civil mozgalom az igazi veszélyforrás. Csak a civilek őrizték meg intaktságukat, csak ők erősödtek meg a nyolc év alatt. Az Európai Unióban is felértékelődnek a nem kormányzati szerveződések. Lényegük a kormányzattól való függetlenség, az autonómia, a szabad véleménynyilvánítás. Az autokrata rendszer inverzét képviselik, így hát természetesnek kell vennünk, hogy a hatalom évekkel ezelőtt nekirontott az Ökotárs Alapítványnak. Most a Stop, Soros! törvénnyel akarja megtörni a civileket.
A rezsim vesztét feltehetően azonban más idézi elő. A munkaalapú társadalom drámai összeomlása várható. A digitalizációs forradalom öt-tíz éven belül mindent megváltoztat. A gazdaság mellett a szolgáltatás, az államigazgatás is gyökeres átalakulással néz szembe. Kulcsszerepet kap az oktatás és az innováció. Ezt Orbán is érzékeli, ezeken a posztokon vett be a kormányába két sikeres akadémikust. A fizikai munka döntően a robotoké lesz, az ipar, a szolgáltatás terén a szellemi munka nagy részét az algoritmusok, programok révén kevesebben és a magasabb tudással rendelkezők látják el. Az EU a képzett szakembereinket öt-tízszeres bérrel fogja elcsábítani tőlünk. Az alulképzett emberek nem csak itthon, Nyugaton sem találnak munkát.
Az ellenzéki pártok kritikus időszakban mondtak csődöt. A kialakult helyzetet az teszi számukra védhetetlenné, hogy a demokratikus oldalnak szüksége lett volna olyan súlyos, életbevágó mondanivalóra, amellyel az orbáni virtuális világot, a harcot a bevándorlás, Soros, Brüsszel és az ENSZ ellen, a félelemkeltést, a gyűlölködést tarthatatlanná tehette volna. A magyarok többsége utálja ugyan még a pirézeket is, de az EU-t választotta és választja ma is. Vizionálniuk kellett volna a választók számára, hogy gyermekeikre, unokáikra milyen kihívások várnak már rövid távon is. Nem tették, maradtak a NER foglyai.
Nehéz évek jönnek. A tudásbázisú forradalom azonban jön, erre kell felkészülni.
hvg.hu
Elkeseredett akadémikus üzent a Facebookon / 2018.07.07.Kitanulta az esztergálást, mert nem volt pénz kutatóeszközökre. Most közellenség lett. - Szomorú bejegyzést tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtani Kutatóintézete Demény Attila akadémikustól. Demény az MTA elleni kormányzati támadás kapcsán, illetve a Figyelő nevű feketelista fenyegetőzése nyomán ír arról, milyen mértékben maradtak le a magyar kutatói bérezések a nyugati átlagtól. Felidézi, hogy fiatal kutatóként konzerven élt, és ki kellett tanulnia az esztergálást és az üvegfújást is, mert csak a maga készítette a vákuumberendezésekkel tudott dolgozni, hiszen beszerzésre nem volt keret. „20 éves megállapodást rúg fel” - 2018.07.07. - Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus. A teljes interjút megnézheti: ITT. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/20-eves-megallapodast-rug-fel
nepszava.hu
„Magyarország ne várjon semmiféle jóakaratot Európa részéről” / 2018.07.07.A bizantinus rendszer a végleges leszakadást jelenti hazánk számára – mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Róna Péter, az oxfordi egyetemen a Blackfriars Hall tanára. Szerinte egyetlen ilyen struktúra sem hozott felemelkedést. - A rendszerváltás óta számos magyar politikusnak mondtam, hogy szerintem mit kellene tenni a felzárkózáshoz. Mindez falra hányt borsó volt. A politikusok blikkfangos csíziókat keresnek, de nem erre, hanem a modern társadalmi berendezkedésre lenne szükség. Meguntam és visszatértem Nagy-Britanniába, Oxfordba. El kellett fogadnom, hogy az a módszer, az a felfogás, az a hozzáállás, az a berendezkedés amire szükség lenne egy sikeres gazdaság kialakításához, nem kell a magyaroknak. Úgy vélem Magyarország leszakadása Európától végleges, Ennek a történetnek a vége 2018. áprilisában megpecsételődött.
hirtv.hu /
Válság előtt - Gyenge forint, rekordmagas benzinár, óriási munkaerőhiány, miközben a kormány szerint fenntartható a gazdasági növekedés. Hogyan és miből? Erről is kérdeztük Pogátsa Zoltán közgazdászt. / 2018.07.06.
Kapcsolódó cikkeink:
A magyar nemzet vesztésre áll a világban / Készült: 2018.02.10
A történelem menetét, nemzetek és birodalmak felemelkedését és eltűnését hosszabb távon egyetlen tényező dönti el: a technológiai fejlettségük. Az ezt lehetővé tevő közösségi tanulás, mozgósítóerő és forráshatékonyság pedig meghatározza, hogy kié lesz a domináns technológia: szinte kivétel nélkül az aktuálisan hatékonyabb politikai alakulatoké.
Oktatás: ha ez így megy tovább, a magyar fiatalok menthetetlenül lemaradnak / Készült: 2017.10.26
Két univerzum találkozott szerdán Budapesten a FinnAgora magyarországi finn intézet által szervezett oktatási konferencián. Az egyik a finn oktatási rendszer képviselői, akik annak ellenére elégedetlenek saját eredményeikkel, hogy az egész világ őket csodálja, a másik pedig a magyar digitális oktatási vezető, aki úgy csökkentené a különbséget a fejlett és a lemaradt magyar iskolák között, hogy bevonná az oktatásba a gyerekek és a tanárok mobiljait illetve egyéb digitális eszközeit – tudósított a Pénzcentrum.hu. Hogy mi lesz pont a szegény iskolákkal, ahol a gyerekeknek nincsenek ilyen eszközeik? Erre sajnos nem hangzott el megoldás.