Hírek
Már a független sajtó is simán átveszi az Orbán-kormány szövegét
- Részletek
- Készült: 2018. július 04. szerda, 00:48
- Találatok: 1391
Az emberek nagy része védtelen a manipuláció nyelvi formáival szemben. A politikusok és a tömegmédiumok ezért hatékonyan tudnak befolyásolni, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.
A retorikai fogások, a nyelvi eszközök sokszor rejtett módon képesek befolyásolni a hallgatóságot. A Független Médiaközpont műhelyfoglalkozást szervezett újságíróknak, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők tudatosan, magabiztosan tudják azonosítani a politikai és a média diskurzusokban előforduló hatáskeltő, megtévesztő vagy éppen félrevezető nyelvi eszközöket.
A foglalkozást vezető Szilágyi Anna kommunikációkutató, a Savannah College of Art and Design tanára Hongkongban. Politikai kommunikációval, propagandával, kisebbségek, országok, és civilizációk ábrázolásával, valamint a verbális bántalmazás hétköznapi eseteivel foglalkozik. Magyar és nemzetközi példákon keresztül vizsgálja, hogy miként befolyásolják az emberi gondolkodást és viselkedést a szavak.
A szakértő szerint az emberek jelentős része meglehetősen védtelen a manipuláció nyelvi eszközeivel szemben. Meglátása szerint a politikusok és a tömegmédiumok ezért hatékonyan tudnak bennünket befolyásolni a nyelven keresztül, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.
A kutató hangsúlyozta, hogy a kommunikáció egész életünket áthatja. Egy beszélő naponta átlagosan úgy 16 ezer szót használ és ebben még nincsenek benne például a Facebook-posztok. A szavakkal örömet szerezhetünk, fájdalmat okozhatunk, alakíthatjuk mások életét. Mégis kevés a tudatosság abban, ahogy a szavakat használjuk nap mint nap.
A szavak mentális struktúrákat, kereteket hívnak elő. Ez a folyamat gyakorlatilag önműködő, így kevés befolyásunk van rá. A kutató ezt George Lakoff tételével illusztrálta, aki a „keretezést” vizsgálta. Kurzusain Lakoff tanítványait rendre arra kéri, hogy egy percen keresztül ne gondoljanak az elefántra, de a felszólításnak a hallgatóság képtelen eleget tenni: csak az elhangzott kifejezésre tudnak gondolni.
Fotó: Független Médiaközpont/Mark Tremmel
Ahogyan ez a példa is szemlélteti, a keretek automatikusan terelik pályákra a gondolkodást, ezért a politikai szereplők és a média hatásosan tudja befolyásolni a kereteken keresztül az embereket. Gyakori jelenség, hogy a független sajtó — a keretezést figyelmen kívül hagyva —, befolyásos politikai pártok (vagy a kormány) stratégiai okokból bevetett kifejezéseit maga is használni kezdi.
Az is előfordulhat, hogy a politikai szereplők, propagandisztikus megfontolásokból „átkereteznek” egy-egy szót. Egy kifejezés jelentése megváltozhat, ha következetesen negatív kereteket hívnak elő kontextusában. Példa erre a magyar propaganda által használt „migráns” szó, amely korábban semleges, leíró szakkifejezés volt, ám a kormányzat szóhasználatának hatására széles körben használt megbélyegző megnevezés, stigma lett belőle. 
A befolyásolás eszköze lehet a metafora is, amely egy dolgot egy másik terminusai között jelenít meg. Metaforákat nem csak szónokok és írók használnak, az emberi beszéd és gondolkodás alapvetően metaforikus természetű. Ez azt is jelenti, hogy ahányszor csak találkozunk egy metaforával, az közvetlenül hat elménk működésére. Mivel ezzel csak kevesen vannak tisztában, a metafora könnyen válhat olyan eszközzé, amely rejtetten befolyásolja az emberek gondolatait és viselkedését. A politikai retorikában népszerűek például a katonai szóképek. Ezek akkor is hatnak ránk, ha nem figyelünk fel rájuk, például bátor, tettre kész, hatékony és célorientált politika képzetét keltve.
A politikában és a médiában találkozhatunk a „kollektív egyes szám” használatával is. Ilyenkor ugyan egyes számban beszélnek egy személyről, de egy egész csoportot értenek alatta. Ez a fogás legtöbbször megbélyegző, kirekesztő, vagy ellenségképző diskurzusokban jelenik meg. Például:
Kiemelt szerepet játszanak a propaganda nyelvhasználatban a személyes névmások. A „mi” névmás használatával egy szónok saját híveit például önkényesen a politikai közösség egészével azonosíthatja, és kirekesztheti azokat, akikre az „ők” névmással utal. Gyakran birtokviszonyt jelölő szavak is támogatják ezt a beállítást. Például: „Ez a mi országunk, és nem az övék!”
Szintén gyakoriak a propagandisztikus nyelvhasználatban a gyűjtőnevek, amelyek általában egy csoportra utalnak. Azt a benyomást kelthetik ugyanis, hogy van egy csoport, amelynek minden tagját azonos értékek és érdekek vezérlik. Például: „A nyugdíjasok nem akarnak változást.” Ez a mondat azt sugallja, hogy a nyugdíjasok homogén csoportot alkotnak, egységes akarattal.
Az álhírek esetében különös figyelmet érdemes fordítani a szenzációhajhász szalagcímekre. A fake news terjesztői minél szélesebb közönséget akarnak elérni, eszköztárukat elsősorban a bulvármédiából kölcsönzik. Ezért gyakran fordulnak elő az álhírek szalagcímeiben olyan kifejezések, amelyek mesterségesen generálnak érdeklődést: „hihetetlen”, „rendkívüli”, „friss”, „döbbenetes”, „az évszázad híre”.
A szenzációhajhász nyelvhasználat jellegzetessége még a felsőfok („legtöbb”, „legnagyobb”). Ez megmutatkozhat olyan határozószavak használatában is, amelyek abszolút minőséget fejeznek ki („soha”, „mindenki”, „senki”). Például: „Soha senki nem hallotta még a politikust így beszélni.”
Szintén bevett eszköz a homályos hírforrásokra való hivatkozás („állítólag”, „némelyek szerint”, „bizonyos források szerint”). Ezekben az esetekben a média munkatársai olyan megállapításokat közölnek, amelyek esetlegesen félrevezető információt tartalmaznak, de nem vállalják értük a felelősséget. Így bármilyen, ellenőrizetlen vagy hamis tartalom megoszthatóvá válik a nyilvánossággal.
Szilágyi Anna a 168 Óra érdeklődésére elmondta, hogy a propaganda, a dezinformáció, az álhírek térhódítása globális jelenség. Mindazonáltal
A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a propaganda karaktere tekintetében a magyar esetben nem új jelenséggel van dolgunk:
– mondja a szakértő.
A jelenlegi trend Szilágyi Anna szerint nem örökre szól:
- nyilatkozta lapunknak a kutató.
Cikk: http://168ora.hu/tudas/mar-a-fuggetlen-sajto-is-siman-atveszi-az-orban-kormany-szoveget-152383
444.hu
Tudományosan bizonyították, hogy Orbán Viktor egyre inkább paráztat / 2018.07.04.Statisztikai módszerrel elemezték a legfontosabb beszédeit. 2004-től rémisztget, 2014 óta használ sűrűn háborús szavakat, és most már inkább csak szidja Európát. - Készült egy igen alapos elemzés Orbán Viktor beszédeiből, ami statisztikai módszerekkel vizsgálja a miniszterelnök szóhasználatának változásait 1999 és 2018 között. A tanulmányt komoly, szakmájukban elismert kutatók készítették, de csak álnéven kívánták publikálni a szövegüket. Ez jól mutatja, hogy a mai magyar tudományos életben milyen a hangulat.
Kapcsolódó cikkeink:
Mi, sok emberek / Készült: 2018.06.30
Tegnap Orbán Viktor Mihály, akárcsak Nicanor atya Macondóban, kihörbölte a forró csokoládéját, és egy csöppnyit ugyan, de jól láthatóan elemelkedett az anyaföldtől. Így látott neki megváltói tevékenységének kéretlenül és gyalázatosan, mert azért van abban valami báj, hogy demokráciára oktatja Európát – szerintem. Pedig ezt tette, egészen szó szerint azt közölve a hallgatósággal, hogy “a demokrácia helyreállítása a következő hónapok feladata, amelynek a végére a jövő év elején esedékes európai parlamenti választásoknak kell pontot tennie”.