Hírek
Tóta W.: Az ingyenbohóc sirámai
- Részletek
- Készült: 2015. augusztus 11. kedd, 02:40
- Találatok: 3828
Kövér László a gyerekeiért aggódik. Nincs egyedül, de a többieknek van kit vádolni.
Én nem lettem milliárdos, nincsenek vállalkozásaim – mondja Kövér László, és ettől minden jóérzésű emberben feltámad az együttérzés. Egy megtört ember vall itt töredelmesen, arról, hogy szeretné, ha a gyerekei és az unokái boldogok lennének. Nekik szabadkozik előre, hogy nem volt érkezése lopni, kiterjedt birtokai nincsenek, szóval őt már a Fidesz nem is érdekli.
Érzi, tudja, hogy a család egyszer majd szemrehány. Mekkora balfasz vagy te, papa! – gondolják, vagy talán mondják is majd; egy utolsó Zsiga Marcell is meg tudta alapozni a jövőjét azzal, hogy beállt pártkatonának, falusi bunkókból lettek kiskirályok csak azért, mert tudtak nyalni, az Orbánnak pedig még az ükunokája is vígan él a szajréból. Te meg a csúcson csináltál magadból hülyét, és összesen egy nyomdát sikerült a családnak kitúrni? Hát te egy majom vagy, papa, egy haszontalan!
Nézik majd vissza hüledezve, ahogy a felmenőjük égig érő debilitásokkal égeti a családnevet, magyaráz a nemzetellenes gyíkemberekről meg arról, hogy ami elektromos, az az ördögtől való, csend, rend, fegyelem. És addigra ez az egész eszement kísérlet már rég megbukott, ugyanúgy nem lesz érdem, hogy „hát én akkor hittem ebben”, mint ahogy nem volt az a szocializmus bukása vagy a világháború után sem. A család legfeljebb azért lehet hálás, ha sikerült összelopni egy főúri vagyont.
Sejti ezt Kövér László nagyjából, ezért is mondja, hogy őt nem érdekli már a Fidesz. Anyagilag nem eléggé érdekelt benne, más értelme pedig nincs. Mészáros Lőrincet bezzeg érdekli a Fidesz! L. Simon Lászlót és Andy Vajnát is. Így van ez rendjén egyébként: a tisztes jövedelem arra való, hogy a dolgozót érdekeltté tegye a vállalat sikerében és fennmaradásában.
Dicsőség ezzel nem fog járni. A bukás után nem lesz ebből vitézi rend. Nem lesz büszke sem fiú, sem unoka arra, hogy az ő papája beszélt nevetséges hülyeségeket azért, hogy ezt a koszos rendszert védje. Csúfolni fogják őket ezért, és el kell viselniük, ahogy a pad alatt a papa videóin röhögnek a többiek. A bohócon, aki készséggel elmagyarázta, hogy a nemzeti burzsoázia megteremtése igenis nemes cél, úgyhogy teljesen rendben van, ha milliárdokat adunk a közösből random bunkóknak.
Ha ez szerinted oké, papa, akkor te miért maradtál ki? Ne mondd, hogy nem voltál elég bunkó! Hiszen nem kellett ehhez ész, csak kutyafuttában csinálni egy céget, hogy legyen mit kitömni. Piszkos ügy, persze, de hát a mocsokban amúgy is megmerítkeztél nyilvánosan és önként! És még hasznod se volt belőle?
Mélyen együttérzek Kövér Lászlóval. Aggodalmát különben milliók osztják: ők is azon paráznak, mi lesz a gyerekeikkel.
Mit ad nekik az iskola, ahol van énekóra meg dress code, de nincs számítógép és normális nyelvoktatás, mert ilyen zsíros bajszú táltosok szerint az nem fontos? Mi lesz velük, ha megbetegszenek? Találnak-e munkát Skandináviában, vagy Dél-Európába szorulnak? Ráadásul ezeknek a millióknak sokkal korlátosabbak a lehetőségeik, hogy segítsenek a gyerekeiken: egyrészt nem keresnek kétmilliót havonta, másrészt nincs náluk semmiféle hatalom.
Van viszont egy nagy előnyük Kövér Lászlóval szemben: foghatják másra, ha nem sikerül. Például Kövér Lászlóra, és nem is utolsósorban. Ha sietnek, még le is verhetik rajta.
Cikk: http://hvg.hu/w/20150810_Az_ingyenbohoc_siramai
Kapcsolódó cikkek:
- Aggódjunk együtt a Kövér-gyerekekért!
Kiderült, hogy Kövér László is egy közülünk. Valahol legalábbis, olyan, mint mi, többiek, azzal a csekély kivétellel, hogy mi nem tudunk olyan szúrós tekintettel és eszelősen nézni, mint a házelnök. És, ha belegebedünk, akkor sem vagyunk képesek olyan nehezen érthetően, tagolatlanul motyogni, mint ő. - Kövér László metamorfózisa
Kövér László egy forró nyári reggelen borzasztó furcsán érezte magát. Egész éjszaka nyugtalanul hánykolódott, és úgy izzadt, mint egy cseh sörösló. Heves, égető szomjúság kínozta. Halkan felkelt az ágyából, nehogy felébressze a feleségét. Egy speciális francia, jobban mondva magyarágyuk volt. A házelnök úr saját tervei alapján, külön a számukra készítették. Az ágy hosszában volt összeszerelve. Kövér László gondosan úgy tolta a falhoz, hogy még véletlenül sem lehetett belőle bal lábbal kikelni. Valójában ez egy nemzeti jobbágy volt.